Böszörményi Jenő
gépészmérnök, az első magyar dízelmotor tervezője
Érkeserű, 1872. április 23. – Budapest, 1957. augusztus 8.
A magyar nemzet több tudóst, felfedezőt is adott a gépjárműiparnak is. Bánki Donát és Csonka János voltak az 1893-ban szabadalmaztatott (vízbeporlasztásos) karburátor feltalálói, az első magyar gépjárművek gyártói a század elején. Galamb József az amerikai Ford-cég konstrüktőre volt, ő tervezte a Ford sikerét megalapozó híres T-modellt. Az első magyar dízel-motor tervezője, az első magyar sorozat-autómobilok kifejlesztője pedig az érkeserűi születésű Böszörményi Jenő volt.
Böszörményi – eredeti nevén: Goldhammer – mérnöki tanulmányait Zürichben (Svájc) végezte 1893-ban. Előbb a Ganz-művek, majd a Fegyver- és Gépgyár Diesel-szakértője (Diesel-motorszerkesztési osztályának vezetője) lett. Itt tervezte és gyártotta meg az első magyar Diesel-motort 1899-ben.
A Fegyver- és Gépgyár Rt. vezérigazgatója ebben az időszakban Epperlein Oszkár gépészmérnök volt, akinek kezdeményezésére kezdték meg a motorgyártást. Bár Rudolf Diesel motorja akkor még kísérleti stádiumban volt, a gépben meglátta a jövő erőgépét.
1898-ban a Magyar Általános Hitelbank és a Fegyver- és Gépgyár Rt. megvette az augsburgi Diesel Rt.-től a dízelmotor szabadalmait és a gyártási jogot az egész Monarchia területére. Még ugyanebben az évben Böszörményi Jenő vezetésével létrehozták a dízelmotor tervező irodát. Az első magyar dízelmotor Böszörményiék tervei alapján 1899-ben készült el a Fegyver- és Gépgyárban, árjegyzékükben 300 lóerős motor is szerepelt.
Rudolf Diesel, aki két évvel korábban, 1897-ben építette meg az első róla elnevezett motort, a továbbfejlesztett magyar változatot elismerése jeléül "Ungarische Bauart"-nak, "magyar tipus"-nak nevezte el. 1901-ben a gyárban folyó motorgyártás annyira megelőzte a többi országot, hogy annak berendezését angol gyáraknak mintaként ajánlotta az augsburgi Diesel Rt. A későbbi választék szerint az egyhengeres gépek 5-60 lóerős, a kéthengeresek 30-120 lóerős nagyságban készültek.
1903-tól Böszörményit meghívták a Westinghouse autógyár főmérnökének, előbb Le Havre-i, majd a londoni telepre. Jelentős eredményeket ért el a cég automobiltípusainak kifejlesztésében. Később megbízták a gyár aradi fióküzemének vezetésével, ahol benzin-elektromos motorvonatok tervezésével is foglalkozott.
Böszörményi később a magyar Benz autógyár, az aradi Marta autógyár, majd a Magyar Általános Gépgyár műszaki igazgatójaként vezette a hazai gépkocsigyártást.
1924-1931 között a Gépgyár (MÁG) műszaki igazgatójaként nevéhez fűződik a MAGOMOBIL és a MAGOSIX típusú autók sorozatgyártásának bevezetése.
gépészmérnök, az első magyar dízelmotor tervezője
Érkeserű, 1872. április 23. – Budapest, 1957. augusztus 8.
A magyar nemzet több tudóst, felfedezőt is adott a gépjárműiparnak is. Bánki Donát és Csonka János voltak az 1893-ban szabadalmaztatott (vízbeporlasztásos) karburátor feltalálói, az első magyar gépjárművek gyártói a század elején. Galamb József az amerikai Ford-cég konstrüktőre volt, ő tervezte a Ford sikerét megalapozó híres T-modellt. Az első magyar dízel-motor tervezője, az első magyar sorozat-autómobilok kifejlesztője pedig az érkeserűi születésű Böszörményi Jenő volt.
Böszörményi – eredeti nevén: Goldhammer – mérnöki tanulmányait Zürichben (Svájc) végezte 1893-ban. Előbb a Ganz-művek, majd a Fegyver- és Gépgyár Diesel-szakértője (Diesel-motorszerkesztési osztályának vezetője) lett. Itt tervezte és gyártotta meg az első magyar Diesel-motort 1899-ben.
A Fegyver- és Gépgyár Rt. vezérigazgatója ebben az időszakban Epperlein Oszkár gépészmérnök volt, akinek kezdeményezésére kezdték meg a motorgyártást. Bár Rudolf Diesel motorja akkor még kísérleti stádiumban volt, a gépben meglátta a jövő erőgépét.
1898-ban a Magyar Általános Hitelbank és a Fegyver- és Gépgyár Rt. megvette az augsburgi Diesel Rt.-től a dízelmotor szabadalmait és a gyártási jogot az egész Monarchia területére. Még ugyanebben az évben Böszörményi Jenő vezetésével létrehozták a dízelmotor tervező irodát. Az első magyar dízelmotor Böszörményiék tervei alapján 1899-ben készült el a Fegyver- és Gépgyárban, árjegyzékükben 300 lóerős motor is szerepelt.
Rudolf Diesel, aki két évvel korábban, 1897-ben építette meg az első róla elnevezett motort, a továbbfejlesztett magyar változatot elismerése jeléül "Ungarische Bauart"-nak, "magyar tipus"-nak nevezte el. 1901-ben a gyárban folyó motorgyártás annyira megelőzte a többi országot, hogy annak berendezését angol gyáraknak mintaként ajánlotta az augsburgi Diesel Rt. A későbbi választék szerint az egyhengeres gépek 5-60 lóerős, a kéthengeresek 30-120 lóerős nagyságban készültek.
1903-tól Böszörményit meghívták a Westinghouse autógyár főmérnökének, előbb Le Havre-i, majd a londoni telepre. Jelentős eredményeket ért el a cég automobiltípusainak kifejlesztésében. Később megbízták a gyár aradi fióküzemének vezetésével, ahol benzin-elektromos motorvonatok tervezésével is foglalkozott.
Böszörményi később a magyar Benz autógyár, az aradi Marta autógyár, majd a Magyar Általános Gépgyár műszaki igazgatójaként vezette a hazai gépkocsigyártást.
1924-1931 között a Gépgyár (MÁG) műszaki igazgatójaként nevéhez fűződik a MAGOMOBIL és a MAGOSIX típusú autók sorozatgyártásának bevezetése.