2009. szeptember 30., szerda

Híres keserűiek: Buday István

bölcsei Buday István
érkeserűi földbirtokos, kuruc hadvezér
(1655-1710)


A bölcsei Buday család címere

Érkeserűi földbirtokos. Bihar vármegye alispánja 1688-1701 között, kinek több utóda is ugyanezt vagy más vármegyei tisztet töltött be.

A család eredetét Magyar Balázstól számítja, aki Mátyás király hadvezére, erdélyi vajda és temesi bán volt. Árulás vádjával zárják a budai várba, ártatlanul kiszabadulva változatatja nevét Budaira, királyi adományként megkapva Bölcsét, ahonnan a család előnevét is veszi. Az alatta katonáskodó törökverő Kinizsi Pál vette el Benigna nevű lányát, akit fiának is fogadott. Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szoborcsoportjának két tagja a hagyomány szerint Magyar Balázst és a "Vivat!"-ot kiáltó Kinizsi Pált ábrázolja (balról jobbra).

Magyar Balázs és Kinizsi Pál az emlékmű mellékalakjai a kolozsvári Mátyás-szobron

A kolozsvári Mátyás-szobor

Buday István 1703. jún. 26-án a Bóné András vezette bihari felkelés hatására csatlakozott a Rákóczi-szabadságharchoz (1703–1711), mint az elsőként kuruccá lett alispán.

A felvidéki Kassa megerősítésére igyekvő Montecuccoli-ezredet legyőzi, Kassát és Eperjest ostrom alá fogja.

Előbb II. Rákóczi Ferenc fejedelem testőrségének parancsnoka, udvari kapitány, majd a hajdúvárosok főkapitánya, 1704 elején pedig már generális főstrázsamester (vezérőrnagy).

1704-ben a Szatmár várát ostromló kuruc had parancsnoka, a kitörő császári helyőrség azonban vereséget mér kis létszámú csapataira.

1706-ban a Duna-Tisza közén harcoló kuruc hadak vezénylő generálisa. Lovasezredének két compániájában egy 1706. februárjában 6-án tartott mustra idején összesen 230 ember szolgált. Ugyanazon hónap 26-án pedig a diószegi táborban Buday István lovasezredében javarészt a hajdúvárosok által kiállított compániákból (század) tevődtek ki. Ugyanekkor 28 érkeserűi katonát vesznek számba Bóné András lovasezredében. 1708-ban is a tábornoki (generálisi) tisztet tölti be.


2009. szeptember 26., szombat

Lepadlóztuk a szobákat

A két szobába laminált padlót tettünk le, a nappaliba járólapok kerülnek majd. Folyamatban van a konyha csempézése.





Híres keserűiek: Ercsei Dániel

Ercsei Dániel
református esperes, iskolaszervező
Érkeserű, 1744. – Mezőtúr, 1809. február 5.

A téglási és nagyercsei Ercsey család címere


Ercsei Zsigmond érkeserűi ref. lelkész fia. A téglási és nagyercsei Ercsey család 19 református lelkészt is adott egyházának. A család címere a Bethlen Gábortól az erdélyi protestáns lelkészek számára adott egyetemes nemesi oklevél címere.

Testvére, Ercsei Sámuel nagyszalontai lelkész és bihari esperes volt, akinek unokáját, Júliánnát Arany János költő vette feleségül. Fia, ifj. Ercsei Dániel (1781-1836) filozófus, statisztikus, debreceni professzor, az első magyar statisztikai mű szerzője (Statistica I. Magyarország statisztikája, Debr. 1814), a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

1763-ban iratkozott be a Debreceni Kollégiumba, ahol teológiai tanulmányai végzése mellett volt a kollégium könyvtárosa. 1771-ben már köztanító, 1773-ban senior lett. 1774-77 között Svájcba utazott, két évet a bázeli egyetemen töltött, ugyanakkor meglátogatta a berni, lausanne-i és zürichi egyetemeket.

Hazájába visszatérve 1777-től haláláig mezőtúri pap, 1804-től heves-nagykunsági alesperes, majd 1806-től esperes. Lelkészi teendői mellett a keleti nyelvekkel, főleg a héberrel foglalkozott. Meghívását 1786-ban a Debreceni Kollégium keleti nyelvek és irodalmak tanszékének tanári állására nem fogadta el, mindamellett, hogy több rokoni szál fűzte debreceni professzorokhoz. Ő maga Csákvári Varjas Jánosnak, egyik volt professzorának a lányát vette feleségül; Klára nevű lánya pedig Budai Ézsaiás debreceni professzor és püspök felesége lett.

A mezőtúri református gimnáziumnak újjászervezője és könyvtárának megalapítója volt. Közel 300 kötetnyi görög és latin klasszikusokból álló könyvtárt szerzett a gimnáziumnak. Ő készítette el a könyvek első fennmaradt, 1765-ből való jegyzékét is.

Két megjelent könyve mellett: Magános és közönséges Istennel való beszélgetés (1790) és A szent passio, vagy az Úr Jésus Kristus szenvedésének és halálának historiája (1793), számos kéziratban maradt munkája volt. Megírta a mezőtúri református egyházközség történetét, magyarázatot írt a Heidelbergi Kátéhoz, lefordította Mózes könyveit és néhány teológiai és egyháztörténeti művet.

A Mezőtúri Református Főgimnázium




2009. szeptember 23., szerda

Híres keserűiek: Bihari Mór

Bihari Mór
ügyvéd, szépirodalmi és jogi író
Érkeserű, 1860. április 25. – ?, ?


Középiskolai tanulmányait Nagykárolyban és Debrecenben végezte, a jogi egyetemet Budapesten hallgatta. 1886 óta gyakorló ügyvéd Budapesten.

1900-ban az egykori debreceni diák, mint "köz- és váltóügyvéd" 1000 koronát adományoz a főiskola egyetemmé fejlesztése végett.

Első művével: Cicero élet- és jellemrajza a debreceni városi Casino által a Kazinczy születésnapjára kitűzött pályadijat nyerte el; megjelent a Debreceni Kollégium Heti Közlönyében 1879-ben.

Tarnóczi álnév alatt több költeménye jelent meg szépirodalmi lapokban, büntetőjogi közleményei pedig jogi szaklapokban. A czukoradó története Magyarországon című jutalmazott pályamunkája a Nemzetgazdasági Szemle különlenyomataként jelent meg 1883-ban.

Megjelent kötetei: Cicero élet- és jellemrajza (1879); A czukoradó története Magyarországon (1883); Az ügyvédi képviselet kiterjesztése (1900); Előadói tervezet a felállítandó központi járásbíróság tárgyában (1906).

Szendrey Júlia (1828-1868) műveit összegyűjtötte, bevezetéssel és jegyzetekkel látta el: Petőfiné Szendrey Julia költeményei és naplói (1909); Petőfiné Szendrey Julia eredeti elbeszélései (1909).


2009. szeptember 21., hétfő

Öcsödi ünnep - Európa Rádió riport

http://www.refradio.eu/radio/euradio/data/elements/logo.jpg

Hálaadó istentiszteletet Öcsödön

"A templom segíti az összetartozást"

Hálaadó istentiszteletet tartottak az öcsödi templom 220 éves évfordulóján



Ünnepi istentisztelettel emlékezett az öcsödi református gyülekezet a helyi templom felszentelésének 220. évfordulójára. Az alkalmon Bölcskei Gusztáv, a MRE Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét. A püspök József története nyomán a megbocsátás és szelídség erényeit hangsúlyozta. Bölcskei Gusztáv szerint, ahogy József kész volt visszafogadni gonosztevő testvéreit, úgy a templom is visszavárja azokat, akiket az élet esetleg hosszú időre elszólított Istentől. A püspök hozzátette, a templom nem csak Isten közelségét, de az egymásra találást, a kölcsönös bizalom helyreállítását is segíti mai társadalmunkban. Az oktatási intézmények fenntartása mellett a falvak és gyülekezetek elnéptelenedése a keresztyén egyház legégetőbb problémája napjainkban – mondta Szabó József, a Nagykunsági Református Egyházmegye esperese. Szabó József az öcsödi templom megépítésének 220-ik évfordulója alkalmából tartott hálaadó Istentiszteleten kiemelte, nagy felelősség van ma a lelkipásztorok vállán. A kisfalvak lakóit egyaránt sújtja az anyagi, szociális és lelki válság, amelyből a lelkipásztor útmutatása és közösségszervező ereje jelenthet kiutat. A fiatalok elvándorlása kapcsán Szabó József hozzátette, ezt a munkát akkor is el kell végezni, ha tudjuk, az elvetett mag esetleg nem a szülőföldben, hanem valamely távoli vidéken érik erős fává.


Európa Rádió


2009. szeptember 19., szombat

Híres keserűiek: Balaskó Vilmos

Balaskó Vilmos
református lelkész, politikai elítélt, emlékíró
Szalacs, 1914. szeptember 19. – Máramarossziget, 2004. január 20.


Kolozsvári teológiai tanulmányai befejezése után 1937-1940 között Érkeserűben segédlelkész Orosz Lajos lelkész-földbirtokos mellett.

Érkeserűben az ő nevéhez fűződik a bibliakörök vezetése, valamint a Református Nőszövetség és Leányszövetség újraalakítása 1939-ben.

Mint okleveles vallástanár 1945-ben Máramarosszigeten, 1946-ban Érmihályfalván gimnáziumi vallástanár és igazgató. Az 1948-as tanügyi reformmal vallástanári állása megszűnt, egy évig parókiát sem kapott.

1949-től Érolasziban lelkipásztor. 1953-ban Asszonyvásárára is beszolgál.

1958. május 21-én őt is letartóztatják az érmihályfalvi csoporttal együtt. Sass Kálmánnal együtt halálra ítélik, ám testvére, Balaskó Nándor szobrászművész közbenjárására előbb életfogytiglanra, majd 25 év börtönre ítélik. 1964-ben közkegyelemmel szabadul. Szintén 25 évre büntették a harmadik érmelléki elítélt lelkészt: a biharvajdai Virágh Lajost.

A 80-as években kelt megemlékezéseiben – melyet 2001-ben adtak ki: Élet a föld alatt címmel – érkeserűi szolgálatáról (117-129.o.), a Sass Kálmán-perről és börtönélményeiről, Számadó Ernő érkeserűi költő-fogolytársáról (33-34., 153-154.o.) egyaránt ír.

A Sass Kálmán-csoport nagyváradi peréről írt megemlékezése az Akik imádkoztak üldözőikért című börtönvallomásokat és emlékezéseket tartalmazó kötetben jelent meg.

1995-ben Pro Ecclesia Militans díjjal tűntetik ki.



"Mikor odakerültem e tágas, nádfedeles falusi parókiára, hamar jól körülnéztem. Egyedül laktam ott, a főnököm már évekkel azelőtt kiköltözött a tanyára és onnan járt be szolgálatra. A parókia közepén volt az én szobám. Most szépen be volt rendezve részemre, de eredetileg pitvarnak volt építve, nagy, ún. sátoros szabad kéménnyel. A főnököm modernizálta. Ebből nyílt jobbra a hatalmas falusi konyha, amelynek még a jó széles tornácról is volt bejárata a cselédek részére. Balra nyílt a nagy lakószoba, s abból még egy kisebb szoba. A tornác bal végében volt az iroda. Az egész épület kelet-nyugati irányban, keresztben feküdt egy sarok telek közepén az elejével délnek. A telek utca felőli részén virágos kert volt, gruppokkal, díszbokrokkal, a hátsó felén pedig istállóval, valamikor méhes és gazdasági udvar volt. "

"Egy adoma is van a keserűiekről. Vásárban megkérdik az egyik embertől: hová való kend? Én Érkeserűbe. Hogy hívják kendet? Keserű Jánosnak. Mit árul kend? Tormát! – Keserű akkor magának az egész élete!"

(Részletek Balaskó Vilmos: Élet a föld alatt c. művéből)

Balaskó Vilmos: Élet a föld alatt


Balaskó Vilmos:
Élet a föld alatt
egykori érkeserűi segédlelkész (1937-1940),
politikai elítélt
emlékiratai

A könyv PDF-formátumú dokumentumának a letöltéséhez kattintson a borítóképre.


2009. szeptember 17., csütörtök

Híres keserűiek: Számadó Ernő

Számadó Ernő
költő, meseíró, politikai elítélt
Budapest, 1907. december 11. – Érkeserű, 1983. március 30.


Költő és meseíró, versei és tanulmányai által az Érmellék megörökítője. Nem volt sem érmelléki, sem keserűi, de azzá lett.

Budapesten látta meg a napvilágot egy Seligo nevű olasz apa és Számadó nevű anya gyermekeként. Seligo néven került az anyakönyvbe, de nevét később hivatalosan is megváltoztatja.

Az órásinasból, kifutóból, írnokból, vándorszínészből és festőből lett költő verseskötetei, meséi a háború előtt is megjelentek Budapesten. Az Írók Szövetségénél jól ismerte József Attilát, akivel többször találkozott is. Már ekkor nagyon szegény volt és abból tartotta fenn magát, hogy a Magyar Rádióban népmeséket mondott el. A 40-es évek elején versesköteteit betiltották.

A háború után vándorszínészként érkezik Érkeserűbe, akkor ismerkedik meg majdani élettársával, Fekete Sárikával, helybéli özvegy földbirtokos-asszonnyal. Itt keres menedéket és megnyugvást, nyer ihletforrást az Érmellék és Érkeserű lápvidékéből.

Romániában 1950-ben A csodálatos miskapipa címmel jelenik meg mesekötete; majd 1974-ben a Nagyapó mesefája sorozat 4. kötetében jelenik meg számos meséje, melynek érkeserűi és más érmelléki helyszíneket ad.

1958 júniusában 73 társával – a Sass Kálmán által képviselt érmihályfalvi csoporttal – együtt "hazaárulás" és "az államrend elleni fegyveres összeesküvés" vádjával letartóztatták. Sass Kálmán érmihályfalvi lelkipásztor perében hatodrendű vádlott volt. Számos társával együtt "csak" 25 év börtönre ítélték. Életét és fogságát Balaskó Vilmos fogolytársa örökítette meg emlékirataiban. 1963-ban szabadult, élete hátralevő 20 évét Érkeserűben töltötte szegényes körülmények közt.

Érkeserű "mesebácsija" aki nemcsak a falut járva mesélt, hanem írásban is megörökítette a "láperdők szigetén", az "árvalányhajas nagy puszták kellős közepén" fekvő falut, Érkeserűt; meséiben életre kelnek a "roppant kiterjedésű nádasok, mocsarak, morotvák, láperdők, dágványok, tavak, erek."

1983-ban a református temetőbe helyezik örök nyugalomba, sírját mára csónakalakú fejfa jelzi. Az érkeserűi Általános Iskola 1997 szeptembere óta viseli a "Számadó Ernő" nevet.

Verseskötetei: Újsütet kenyér (1932); Arccal borulok a földre (1934); Májusfa (1937); Karácsony (194?); Új harcok elé (1940); Új versek [Sértő Kálmánnal, Szerető Sándorral] (1940); Meg kell a búzának érni... (1941); Számadó Ernő, Szerető Sándor, Tábor István versei (1941); Miénk a holnap! (1941); És mégis győzünk! (1942); Segíts meg, emberségem! [Gábor Ferenccel, Máté Imrével] (Buk. 1984).

Meséskötetei: Fonóka mesék (1939); Mesemalom (1940); Az özönhajú varga meséi (1943); Csodálatos miskapipa (Buk. 1950).

Több, az Érmelléket bemutató néprajzi és természetrajzi tanulmány szerzője; dr. Andrássy Ernő érmihályfalvi régész barátja és munkájában segítője volt.


2009. szeptember 16., szerda

Püspököt jelölt az Érmellék

Püspököt jelölt az Érmellék

Bihar megye – Szerda délelőtt tartották Magyarkécen az Érmelléki Református Egyházmegye időközi püspökjelölő közgyűlését. A 37 gyülekezetéből 35 adott le jelölést, ezekből 24–et Csűry István, 11–et Mikló Ferenc kapott.


Püspököt jelölt az Érmellék

A november 20.–án, Nagybányán tartandó egyházkerületi választó közgyűlésre készülve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) egyházmegyéiben szeptember 18.–ig tartják meg a püspökjelölő közgyűléseket. Erre az összejövetelre szerdán délelőtt került sor az Érmelléki Református Egyházmegyében, helyszíne a magyarkéci templom volt. A vendéglátó tiszteletes, Mike Pál orgonakísérete mellett a 35 lelkész, 15 főgondnok, 7 gondnok és 7 pesbiter jelenlétéhez méltó hangerővel hangzott fel a 462. ének: „Itt van szívem, neked adom, Uram…”.


Határozatképes közgyűlés


A felsoroltak képviselték az egyházmegye 37 gyülekezetéből 36–ot, a névsorolvasásnál Csokaly említésekor nem jött válasz. Az összejövetel kezdetén Rákosi Jenő szentjobbi lelkész, egyházmegyei főjegyző hirdetett igét. Dániel próféta könyvéből vett idézet, és az abban szereplő Nabukodonozor király példáján keresztül egyebek mellett arról szólt, hogy Isten őrizzen meg bennünket a hatalomtól felfúvalkodott, a maguk dicsőségét építő, másokon átgázoló vezetőktől. Neve(ke)t nem említett, mint mondta, arról mindenki elmélkedjen magában… A már említett névsorolvasást követően a főjegyző bejelentette, hogy a 64 jelenlévő által a közgyűlés határozatképes.


Ketten nem jelöltek


Míg sikerült áthidalni bizonyos, a helyiektől független szervezési buktatókat, más kérdésekben is döntöttek Gellért Gyula esperes ügyvezetésével, illetve Farkas Zsolt, a KREK szakértője pályázati lehetőségekről tartott előadást. Mindezek után az egyes gyülekezetekben előzőleg kitöltött jelölőcédulák leadása, illetve azok összeszámlálása már igen hamar lezajlott. A már említett Csokaly mellett Albis sem adott le jelölést, az urnába került 35 cédula közül 24–re Csűry István megbízott püspök, míg 11–re Mikló Ferenc szalontai lelkész, a Bihari Református Egyházmegye esperesének neve volt írva. Az eredmény kihirdetése után, miközben a világi küldötteket ebédhez szólították, a lelkészek még közigazgatási gyűlésre maradtak a templomban, majd ők is asztalhoz ülhettek.


Erdon.ro








Közgyűlés képekkel és Igékkel


A magyarkéczi református templom

"Akkor majd megtudja a mező minden fája, hogy én, az ÚR, teszem alacsonnyá a magas fát, és magassá az alacsony fát. Én szárítom ki a zöldellő fát, és én teszem virulóvá a kiszáradt fát. Amit én, az ÚR, megmondok, azt meg is teszem!"
(Ezék 17,24)

"És megrendülének az ajtó küszöbei a kiáltónak szavától, és a ház betelt füsttel."
(Ézs 6:4 )


"És szóla Salamon az egész Izráel népének, ezredeseknek, századosoknak, a bíráknak és egész Izráel minden elöljáróinak és a családfőknek..."
(2 Krón 1:2)



"Ahol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van."
(Péld 11:14 )

"Monda azért Saul: Jertek ide mindnyájan, a népnek oszlopai, hogy megtudjátok és meglássátok, kiben volt ez a bűn ma?"
(1 Sám 14:38)

"Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!"
(Jób 19:23)

2009. szeptember 15., kedd

Véget ért a kántorképző tanfolyam

Orosz Otília Valéria
"Felemelvén kezeteket dicsérjétek Istenteket"
VÉGET ÉRT A KÁNTORKÉPZŐ TANFOLYAM
Reggeli Újság, Bihar megyei napilap
2009. szeptember 15.
6. old.

Híres keserűiek: Radics Antal

Radics Antal SJ
jezsuita szerzetes, fizikus, egyetemi tanár
Érkeserű, 1726. november 12. – Cseklész, 1773. szeptember 15.


Érkeserűi születésű jezsuita áldozópap és tanár, a bölcsészet doktora, később plébános. 1746-ban lép be a jezsuita rendbe. A Pázmány Péter püspök által 1635-ben alapított nagyszombati jezsuita egyetemen előbb mennyiségtant, Budán bölcsészetet (filozófiát), majd ismét Nagyszombaton egyház- és világtörténelmet tanított. 1769-ben világi pap: cseklészi plébános lett.

A nagyszombati egyetem és templom

Jelentős tankönyvíró, különösen a (newtoni, ill. Boscovich-féle) fizika egyik jelentős, korai magyar képviselője. Tankönyveket, bevezetéseket írt még a természet-filozófia, a logika és a metafizika körében – többnyire latin nyelven.

Introductio in philosophiam naturalem

Tudományos munkái: Principia Boscovichii singulari tractatu illustrata (Buda, 1765); Institutiones physicae (Buda, 1766); Introductio in philosophiam naturalem (Buda, é.n.); Institutiones logicae & metaphysicae (Buda, 1766).


Institutiones physicae

Egyházi írásai Szűz Mária szentséges fogantatásáról: Oratio de sanctissimae virginis illibato conceptu (Nagyszombat, 1749) és Loyolai Szent Ignác rendalapítóról: Panegyricus Divo Ignatio de Lojola soc. Jesu fundatori dictus (Nagyszombat, 1759) jelentek meg.

Magyarul megjelent írása: Szerencsés hadi esete Loyola szent Ignácznak, mellyet Jézus-társaságának nagyszombati akadémia templomában ... a megnevezett patriarkának ünnepe napján élő nyelvel hirdetett és azon universitásnak kivánságára nyomtatásban kibocsátott (Nagyszombat, 1759).


2009. szeptember 14., hétfő

Híres keserűiek: Keserűi Dajka János

Keserűi Dajka János
református püspök, egyházi író
Érkeserű, 1580 - Gyulafehérvár, 1633. május 18.

Az Érmellék több püspököt is adott a református egyháznak: Érkeserűben született Keserűi Dajka János (1580–1633), Székelyhídon Tofaeus Dobos Mihály (1624–1684), Bihardiószegen Diószegi Kiss István (1635–1698), Érsemjénben Csiha Kálmán (1929-2007), illetve a még tájegységileg részben idetartozó Pérben Budai Ézsaiás (1766–1841).

Dajka János keserűi származása mellett szól nemcsak a maga és mások által is használt előneve, hanem az Érkeserűben 1599-ben feljegyzett Dayka név, illetve a ma is ismert Dajka-rét nevű dűlő.

1617-ben Bethlen Gábor fejedelem "tiszta életéért, eszességéért, tudományáért s feddhetetlen erkölcséért" címeres nemeslevéllel nemesi rangra emeli. A címerben zöld halmon álló fehér galamb kiterjesztett szárnyakkal áll, lábában lúdtollat tart, fölötte ragyogó nap.


Keserűi Dajka János címere

Tanulmányait Debrecenben, Wiitenbergben, Marburgban végezte, majd 1609. május 24-én beiratkozik a heidelbergi egyetemre. Hazájába visszatérve előbb Nagyváradon (1611), majd Gyulafehérváron (1615) lelkész és Bethlen Gábor udvari papja, tanácsadója. 1618. november 18-tól haláláig az erdélyi református egyház püspöke. Az orthodox kálvinista irányzat híve; a református egyház buzgó megszilárdítója főleg az unitárius eszmék befolyása elleni védekezésben. 1617-ben a fejedelem jelenlétében nyilvános vitatkozást tartott Csanádi Pállal, a kitűnő unitárius hittudóssal.

Az Öreg Graduál címlapja

Jelentős része van a halála után kiadott, Geleji Katona István püspök nevéhez kapcsolódó hivatalos énekeskönyv, az Öreg graduál összeállításában, melyet Geleji 1636-ban adott ki Gyulafehérváron. Halotti beszédei közül a Hodászi Lukács tiszántúli püspök felett tartott (Debrecen, 1613) és a Károlyi Zsuzsánna (Bethlen Gábor fejedelem felesége 1606-tól haláláig, 1622-ig) temetésén elmondottak nyomtatásban is megjelentek, és pedig az utóbbiak ugyanazon alkalomra írott gyászversével együtt az Exequiarum Caeremonialium... libelli duo (Gyulafehérvár, 1624) c. gyűjteményben, melynek előszava szintén tőle való.

Emléktábla az érkeserűi templomban

1995. szeptemberében ünnepi istentisztelet keretén belül emléktáblát avattak az érkeserűi református templomban az egykori püspök emlékére.

Öcsöd-Érkeserű: 6-3 (1-4)

Vasárnap délután került sor az Öcsöd-Érkeserű futball-mérkőzésre az érkeserűi focipályán. Magyarországi testvérgyülekezetünk illetve testvértelepülésünk válogatott focicsapata azután érkezett az érkeserűi visszavágóra, miután augusztus 15-én, az Öcsödön megtartott I. Körös-Zugi Hagyományőrző Fesztivál keretében egy kispályás bajnokság döntőjében 4-1-re győztek velük szemben a keserűiek. Az érkeserűi focicsapat góleredménye amúgy 16-1 volt!

A visszavágóra most már "nagypályás" focicsapat érkezett. A játékosokat kedveseik is elkísérték, illetve a "sport-összekötő" Gál Imre és családja Öcsödről. Az Öcsöd-Érkeserű mérkőzés eredménye amúgy hasonló gólarányú volt, azzal a különbséggel, hogy ez alkalommal "jelképes" 6-3-mal az öcsödiek nyertek.

Ezúton is gratulálunk mindkét csapat játékosainak, és köszönetet mondunk az öcsödiek "kiszállása" szervezőinek és támogatóinak, az érkeserűiek részéről pedig Csorba Attilának - az érkeserűi focisták képviselőjének - a vendégek fogadásáért és ellátásáért. A focisták fogadásában gyülekezetünk is kivette a részét, az öcsödiek mérkőzés utáni "felfrissülését" mi biztosítottuk.














A kántorképzősök záróhangversenye

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/44/Reformata.jpg
Forrás: WikiPedia

Nagyvárad - Szombaton, szeptember 12-én délután a kántorképző tanfolyam hallgatóinak záróhangversenye hangzott el az újvárosi református templomban.


Erdon.ro

A kántorképzős tanfolyam hallgatóinak fellépésével párhuzamosan Herdean Gyöngyi lelkész Mózes I. könyve 42. részének 1–28 verséből hirdetett igét. Ebből kiemelte: „Micsoda az, amit Isten cselekedett velünk?” Bevezetőként elhangzott a 151. ének (Kegyes Jézus itt vagyunk) és a 100. genfi zsoltár (E földön minden népek). A húsztagú vegyeskar, amelynek öt férfiénekese is van, hat énekkari kompozíció előadásával lépett fel. Márkus Zoltán karvezető Giacomo Carissimi Bűnbűnatos szívvel című énekkari alkotását vezényelte. A mű az olasz kora-barokk muzsika jellegzetes példázata. Ezután egy székely dallamra épülő Messzire száll dalom című énekkari művet Nyéki Enikő kántor dirigálta. Az 1899-ben született Bárdos Lajos feldolgozásában hangzott el a Mennyei seregek című énekkari darab Márkus Zoltán irányításával. Sárközi Júlia kántor a Jézus, te égi fény című vegyeskari alkotást vezényelte, Boros Margit pedig Berkesi Sándor Jöjj, az Úr vár reád című feldolgozását, amelyet Rácz Lóránd kántor kísért orgonán. Orosz Ottília a kántorképző tanfolyam hallgatóit tüntette ki diplomával, hiszen már 2005-ben kezdődött ez a képzési mód. Végezetül a 134. zsoltárt (Az Úrnak szolgái mindnyájan) Nagy Zita vezényelte. Külön kiemelték azoknak a tanároknak a felkészítő munkáját, akik két héten át foglalkoztak az énekkarral: Berkesi Sándor, Kozma Gyula, Kozma Márta, Kristófi Sándor Zsigmond, Leopold László, valamint Orosz Ottília. Az szép éneklés példázatát nyújtották az előadók, akár a tiszta hangzásra, akár az előadott művek áhítatos megszólaltatására emlékezünk.

Tuduka Oszkár


Óvodaavatás képekben