Felújított fejfa Számadó Ernő sírján

Felújított fejfa Számadó Ernő sírján

Bihari Napló

Rencz Csaba 

2013. 04.02.

Halálának 30. évfordulóján, Nagyszombaton, koszorúzással avatták fel Számadó Ernő költő eredetileg 1997-ben állított, most felújított csónak alakú fejfáját az érkeserűi temetőben.

 

 Az 1997-ben állított, és 2013-ban felújított fejfa

 

A március végi kitartó esőzés csak "rásegít" az egykor lecsapolt érmelléki tájnak, amikor az visszaköveteli jussát: szerte víz alatt a földek jórésze, mintha csak a száműzött vízinövények és madarak újratelepedésére, a halászokkal surranó csónakokra várna. Éppen 30 esztendeje volt szombaton, hogy Számadó Ernő 1983. március 30-án elhunyt. Az 1907-ben Budapesten született költő sok viszontagság után lett a tájat megéneklő érmellékivé. A régió nem szűkölködik hírességekben, közöttük költőkben (Ady, Kölcsey, Kazinczy) sem, és a sorba beletartozik Számadó is - mondta a megemlékező istentiszteleten Gavrucza Tibor. A ny.lelkipásztor húsvét ünnepén felemlítette a költő "újjászületését" is, amikor a nélkülözés késztette öngyilkossági kísérlet határáról tért vissza az életbe az édesanyja énekeskönyvében talált 10 pengős láttán - mert Istennek terve volt vele, küldetése volt, még ha ezt falubelijei nem is vették észre. A "feltámadás" pedig folytatódott, amikor halála után másfél évtizednyivel - kérésének eleget téve - csónak alakú fejfa is került sírjára, az eredeti beton-márvány emlék mellé, azóta szavalóverseny, illetve az iskola is nevét viseli, majd versei is kötetekbe rendeződtek.

 

Gavrucza Tibor és Jakabffy László koszorúz

"Furcsa ország"

Az említett fejfa felújításának ötlete nemrég, éppen a szűk két hónapja tartott legutóbbi szavalóverseny idején tartott koszorúzáskor fogalmazódott meg, és mostanra meg is valósult. Az istentisztelet után, a temetőben, ahol már az esernyőkre is szükség volt, a felújítás kezdeményezője és anyagi támogatója, a nagyváradi Jakabffy László mérnök emlékezett arra, hogy az 1960-1970-es években sokat tartózkodott Érkeserűben, ám elmulasztotta a kapcsolatfelvételt Számadó Ernővel. Nem fordítottunk, és nem fordítunk elég figyelmet a körülöttünk élőkre, pótolhatatlan alkalmakat szalasztva el, ezzel mintegy kisiklanak a dolgok életünkben, mondta Jakabbfy László, tanácsolva: építsünk a kapcsolatokat, amíg arra módunk van. Boros József érmihályfalvai magyartanár pályáját Keserűben kezdte, nem sok jövőt jósolva magának "a furcsa országban", ám rájött, hogy az érmelléki táj egy ékszerdoboz, melyben Számadó Ernő egy kincs volt. 

 

A költő nevét viselő iskola diákjai mondtak verset

Emlékek

A helyi iskola két diákjának - Nyéki Petra és Dandé Csongor - szavalatai után megkoszorúzták a székelyhídi Juhász Imre által felújított fejfát: koszorúzott Gavrucza Tibor és Jakabffy László, az önkormányzat nevében Nyíri Sándor polgármester és Dandé Ottó alpolgármester, az iskola nevében Major Éva vezetőtanár és Faur-Kis Angéla tanárnő, a református egyházközségében Oroszi Magda lelkész. Az ünnepség szervezői az iskola egyik termében várták harapnivalóval a meghívottakat, ahol Rákóczi Lajos érköbölkúti tanár, a régió egykori parlamenti képviselője elevenítette fel az általa támogatott 1997. május 3-i fejfaállítás részleteit. Mint fogalmazott, a cél általában emlékhelyek, kegyhelyek teremtése volt, ezek sorába illeszkedett a Számadó-fejfa állítása, melyet pártoltak a helyi lakosok is.

Boros József érmihályfalvai magyartanár

Oroszi Magda református lelkipásztor

 

A megemlékezők egy része az érkeserűi református temetőben

Számadó Ernő: A csend beszéde (2011)

Számadó Ernő

A csend beszéde
Versek
Gavrucza Tibor akvarelljei
(Nagyvárad, 2011)

Megvásárolható az Érkeserűi Református Egyházközség lelkészi hivatalában.
Ára 15 lej.

Karácsonyi könyvbemutató Érkeserűben

Karácsonyi könyvbemutató Érkeserűben

erdon.ro
Rencz Csaba
2011.12.27

Bihar megye – Egy hónappal a Számadó Ernő-szobor leleplezése után újabb jelentős állomásához érkezett a költő emlékének ápolása Érkeserűben: a református templomban újabb verseskötetét mutatták be vasárnap.

Gavrucza Tibor lelkész és Boros József tanár a könyvbemutatón

A vasárnap délben tartott ünnepi istentiszteleten Gavrucza Tibor ny .székelyhídi lelkész hirdette az igét a Pál apostolnak a Rómabeliekhez írt leveléből vett idézet alapján: “Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust…” Elmúlt a szenteste, sápad a csoda, lankad a buzgalom, már nincs tele a templom, vonszolhatjuk tovább mindennapi életünket – jellemezte az ünnep utáni hangulatot prédikációja elején a tiszteletes, ám figyelmeztetett: ne az elmúltakat sajnáljuk, hanem inkább azokat, kiknek a karácsony csak az ajándékokat, a csillagszórót, a szaloncukrot jelenti! Az igehirdetés után Oroszi Magda helyi lelkész köszöntötte a vendégeket, előrebocsátva, hogy azok “nem érkeztek üres kézzel”, ugyanis akkor került sor Számadó Ernő A csend beszéde című kötetének bemutatójára. (Az előző, a Fenyőfa a lápon című 2006-ban jelent meg.)

Az Érmellék egyik kincse

Gavrucza Tibor a kötet(ek) szerkesztőjeként elmondta: nagyon sokat köszönhet Érkeserűnek abban, hogy ezer szállal kötődik az Érmellékhez, annak kincseihez. Egy ilyen “kincsnek” nevezte Számadó Ernőt is, akit az Érmellék, az ott töltött életének nyomorúsága, magánya, meghurcoltatása, ugyanakkor a megtalált boldogsága érlelt azzá, ami lett, fejtette ki a méltató. Hozzátette: a Számadó-versekben az érmelléki lápvidék “tündérvilága” a lecsapolását követően is tovább él. A kötet előszavát Boros József érmihályfalvi tanár írta, aki pályája kezdetén, amikor még “ifjúsága világmegváltó heve fűtötte”, került Érkeserűbe, és ott “első látásra láthatatlan és megmagyarázhatatlan szálak kötötték” Számadó Ernőhöz. Boros József röviden felidézte az 1960-as évek Érkeserűjét, “melynek mesevilágában hóbortosnak tűnő, meglepő jelenség volt Számadó Ernő”. Az akkor fiatal tanár idősebb barátja biztatására kezdett maga is versírásba, vasárnap fel is olvasta A láp hű fia lettél című, Számadó Ernő emlékére született költeményét, mely a szóbanforgó kötetben is megtalálható.

Verskísérő festmények

Ezt követően Gavrucza Tibor mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a kötet megjelenéséhez, például a családnak is, melynek tagjai őrizgették a kéziratokat. A lelkész nem csak szerkesztőként, de képzőművészként is “jelen van” a kötetben, hiszen azt érmelléki ihletettségű akvarelljei illusztrálják, pontosabban – ahogyan ő fogalmazott – a festmények “kísérik a verseket”. A bemutató végén Oroszi Magda adott át ajándékokat a vendégeknek, ugyanakkor leszögezve: a keserűieknek el kell fogadniuk, hogy a köztük élt Számadó Ernő egy értékes ember volt. Maga az érintett ezt még életében állítólag így fogalmazta meg: “Nekem ahhoz meg kell halni, hogy nagy legyek.” A tiszteletes asszony ugyanakkor a költő nevét viselő iskolának is tartogatott meglepetést: Budapestről “megszereztek” 2 régi Számadó-kötetet (Meg kell a búzának érni, Az özönhajú varga meséi), így az intézményben lévő emlékszobában már hatra gyarapodott a korabeli kiadványok száma.


Koszorúzás a szobornál

Az istentiszteleten közreműködött az egyházközség kórusa, majd a kötetet meg lehetett vásárolni, amit Gavrucza Tibor és Boros József dedikált. A templomozás után került sor Számadó Ernő egy hónapja leleplezett szobrának megkoszorúzására. A mellszobor talapzatához Gavrucza Tibor és Boros József, illetve a helyi református egyházközség és ifjúsági szervezet képviselői tettek koszorút.

fotó: Rencz Csaba

Számadó Ernő - Otthonra lelt Érkeserűben

Otthonra lelt Érkeserűben

Biharország
D. Mészáros Elek
2011/11/29

Kabátgombolós hideg szél fogadta az érkeserűi szoboravatóra érkezetteket. A faluban otthonra lelt budapesti születésű Számadó Ernő büsztjének ünnepélyes leleplezésére az V. Számadó Napok nyitányaként múlt csütörtökön került sor.


Elsőként a település polgármestere, Nyíri Sándor köszöntötte a megjelenteket, szólt a költő-mesemondó Érmellékhez való mély ragaszkodásáról, amely emberséget, jövőbe vetett hitet hordoz. „Nem volt sem érmelléki, sem érkeserűi, de azzá lett. Tanuljuk megbecsülni, értékelni azt, ami a miénk. Legyen ez a szobor ennek az üzenetnek a hordozója” – mondta az elöljáró.

Gellért Gyula bihardiószegi lelkipásztor kiselőadást tartott arról a korról, amelyben Számadó élt és alkotott. Részletesen szólt az 1956-os események kapcsán létrejött „érmihályfalvi csoportról”, amelynek tagjaként a költőt 25 év börtönre ítélte az államhatalom. A fogságból szabadulva nélkülözéssel teli sors várta az általa megálmodott Hímeshátsziget mocsárvilágában, ahol az ő Sárikájánál talált nyugalomra. Később ezt a csodavilágot is elrabolta tőle a kommunista államhatalom, hogy a kifosztott tájat, a nádasok között suhanó csónakutakat tovább álmodhassa meséinek szövevényes tündérvilágában.

Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke elmondta, hogy a szervezet prioritásként kezeli az érmelléki hírességek, személyiségek emlékének ápolását. Ennek köszönhetően Albison Irinyi-szobrot emeltek, támogatásukkal még az idén Máté Imrének is méltó emléket állítanak Érmihályfalván, Szalárdon Szalárdi Jánosra emlékeztek meg hasonló módon, míg az eddig „szobormentes” Kiskereki nemsokára Bocskait idéző emlékhelyen koszorúzhat, ünnepelhet. „Olyan emlékhelyek ezek, amelyekre mindannyian büszkék lehetünk. Arra kell törekednünk, hogy azt az üzenetet, közösségi összefogást, amit ezek a személyiségek a legnehezebb időkben is meg mertek fogalmazni, tudjuk átadni a következő generációknak. Rendszerek jönnek és mennek, de a közösség szolgálata maradandó értéket képvisel, amit az utódoknak értékelniük kell, belőle meríteniük kötelesség” – fogalmazott Szabó.

A szobor leleplezése után Gellért Gyula mondott áldást a Deák Árpád által létrehozott alkotásra. A költő nevét viselő iskola diákjainak műsora, valamint az Érkeserűi Népdalkör szolgálata után a temetőkertbe folytatódott a megemlékezés. A költő csónak alakú fejfája előtt Oroszi Kálmán helyi református lelkipásztor szólt a jelenlévőkhöz. Mondandójának alapgondolatát a galáciabeliekhez írt páli levélből merítve hangsúlyozta: az Istenben való dicsekedés mellett szerencsés módon vannak személyiségeink, akikre méltán büszkeséggel tekinthetünk. „Amikor hagyományt ápolunk, emlékezünk. Nem magunknak tesszük ezt, hanem a következő nemzedékeknek állítunk példát, hogy nekik is legyen miben dicsekedniük” – fogalmazott a lelkipásztor.

Dandé Péter magyartanár a költő életútjáról beszélt, a száraz adatok mellett a költőben az embert, az emberben a költőt láttatta személyes megközelítésben. A népdalkör szolgálatával, a költő sírjának megkoszorúzásával zárult az eseménysor.

Mesemondó- és szavalóverseny Érkeserűben

Mesemondó- és szavalóverseny Érkeserűben

erdon.ro / Bihari Napló
Rencz Csaba
2011.11.27

Bihar megye – Tizenhat településről érkezett több, mint 130 gyerek részvételével tartották meg Érkeserűben az elmúlt hét végén a Számadó Ernőről elnevezett V. Szavaló, és IV. Mesemondóversenyt.

Az eseménysorozat – mint arról beszámoltunk – csütörtökön kezdődött Érkeserűben, amikor felavatták Számadó Ernő író, költő szobrát. Másnap, pénteken reggel Faur-Kis Angéla, a Számadó nevét viselő keserűi iskola vezetőtanárának köszöntő szavai után kezdődött meg a szavalóverseny az V.-VIII. osztályosoknak, mely szombaton az I.-IV. osztályosoknak tartott mesemondóversennyel folytatódott. Összességében 133 kisebb-nagyobb diák vett részt a versenyen, kiket 16 érmelléki faluból és városból – Érkeserű, Kiskereki, Érmihályfalva, Éradony, Szalacs, Székelyhíd, Érsemjén, Nagykágya, Gálospetri, Ottomány, Értarcsa, Margitta, Asszonyvására, Érköbölkút, Érkörtvélyes, Érolaszi – kísértek el felkészítő pedagógusaik.

Versek, mesék

“Az én életem nem az enyém volt,/ Verset írtam, ha fát ültettem,/ Fiúk és lányok, értetek tettem.” Számadó Ernőnek az Én az ifjúság költője vagyok című verséből vett, a táblákra írt idézet fogadta a versenyzőket az osztálytermekben, ahol kategóriánként előbb a szavalók mondtak el egy kötelezően Számadó-, majd egy szabadonválasztott verset. Utóbbiak között főleg Petőfi és József Attila sorai hangzottak fel, de – az érmelléki lét szellemében – például Máté Imrét és Csiha Kálmánt is megidézték. A kisebbek, a mesemondók egy-egy úgynevezett varázsmesét kellett elmondjanak, ugyancsak koruk szerint két korosztályba sorolva.

Kapcsolódó programok

A versenyek szüneteiben néptánccal szórakoztatta az érdeklődőket a micskei Görböc néptánccsoport (pénteken), míg mindkét napon énekelt a helyi asszonykórus, illetve meg lehetett nézni a szövés, a gyékényfonás és a kézimunkázás hagyományait bemutató kiállításokat, illetve a Számadó-emlékszobát. Utóbbi gazdagodott is a hét végén, ugyanis a zsűriben is helyet foglalt F.Bathó Ida színművésznő a birtokában volt Számadó köteteket és leveleket ajánlott fel a gyűjteménynek. Újdonság volt, hogy idén először adták át az úgynevezett Számadó Díjat, melyet egy-egy diák vehetett át a szavalóknál és a mesemondóknál egyaránt.

Eredmények, díjazottak

Szavalók, V.-VI. osztályosok: 1. Papp István és Kovács Csenge, 2. Kelemen Lilla, 3. Badar Yvette (valamennyien Érmihályfalva); VII.-VIII. osztályosok: 1. Keresztúri Zsuzsa (Semjén), 2. Nagy Ervin (Kereki), 3. Bara Dávid (Érmihályfalva), Számadó Díj: Nagy Krisztina (Érmihályfalva)

Mesemondók, I.-II. osztályosok: 1. Karancsi Mátyás (Olaszi), 2. Adorján Johanna (Margitta), 3. Koncz Richárd, Móricz Letiszia és Eperjesi Barnabás (Kereki), Nyíri Enikő (Semjén), Tóth Angéla és Kóródi Viktor (Adony), Both Alexandra (Keserű); III.-IV. osztályosok: 1. Horváth Vivien (Margitta), 2. Nagy Bálint és Fazekas Nikolett (Margitta), Izsó Evódia (Tarcsa), 3. Kovács Tábita (Margitta), Blága Dávid (Keserű), Molnár Nikolette (Körtvélyes). Számadó Díj: Borsi Babett (Margitta). A zsűri átadott továbbá számos különdíjat, oklevelet és dícsértet is.

Szobrot avattak “Mesebácsinak” Érkeserűben

Szobrot avattak “Mesebácsinak” Érkeserűben

erdon.ro / Bihari Napló
Rencz Csaba
2011.11.25

Bihar megye – Méltóképpen emlékezve “Mesebácsira” felavatták csütörtök délben Érkeserűben Számadó Ernő (1907-1983) író, költő mellszobrát. Pénteken szavaló, szombaton mesemondó versennyel folytatódik az ünnepségsorozat.

Az 1907. december 11-én Budapesten, Seligó Ernőként született, majd édesanyja neve után Számadó Ernőre “változott” költő kalandos élete során a második világháború után került Érkeserűbe, és lett ízig-vérig érmellékivé. Emlékének ápolása során nevét felvette a keserűi iskola, és évek óta a nevét viselő versmondó versenyt rendeznek, ami időközben mesemondóval bővült. Az idei eseménysorozat csütörtök reggel kezdődött, amikor az iskolában Faur-Kis Angéla vezetőtanár bevezetője után a székelyhídi dr.Wilhelm Sándor ny.tanár tartott előadást az érmelléki élővilágról. Ezt követően kiállításokat lehetett megtekinteni az iskola négy osztályában: az elsőben szövőszék állt, melyet Balajti Irén és unoikája, Balajti Barbara működtetett; a másodikban Nyéki István a gyékényfonás fortélyait mutatta be; a harmadikban Pete Judit, Cséke Ilona, Cséke Erzsébet és Nagy Antónia kézimunkáit, míg a negyedikben Czirják Enikő hagyományos csipkékkel kombinált festményeit állították ki.

Érmellékivé vált

Még a kiállítást néztük, megérkezett Érköbölkútról Rákóczi Lajos tanár néhány diákjával, hogy részt vegyenek az ünnepségen. Rákóczi Lajos fotókat is hozott, melyek az első, 1997-es, általa szervezett Számadó-emlékünnepségen készültek. Mindezek után került sor a szoboravatóra az óvoda mögötti parkban. A megjelenteket Nyíri Sándor polgármester köszöntötte, közöttük Deák Árpád szobrászművészt. A polgármester falutörténeti napnak nevezte a tegnapit, már csak azért is, mert a község első szobrát avatták. Úgy vélte: méltó emléket állítanak a korabeli gyerekek által a szép meséi okán “mesebácsinak” neveztett Számadó Ernőnek, aki sem keserűinek, sem érmellékinek nem született, de példaértékűen azzá vált. Gellért Gyula diószegi lelkész felelevenítette: Számadó Ernőt 1956 után, az úgynevezett Érmihályfalvi Csoport tagjaként 25 év börtönre ítélték, amiből ötöt letöltött. Ennek ellenére nem panaszkodott, “a fájdalom nem temette be”, hanem “a virágos Ér partján” az Érmellék “kalevalai” hangulatát örökítette meg. Vannak társadalmi rendszerektől független értékek: hűség, tisztesség, becsület – ezeket az utókor mindig tiszteli az elődökben, fogalmazott Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke.

Élethű szobor

Szabó Ödön hozzátette: az Érmelléken is egymás után állítjuk azokat az emlékjeleket, melyekkel letudjuk adósságainkat, de továbbra is kötelességünk nagyjaink emlékének, hagyományainknak ápolása. A költőt jellegzetes kalapjával, nyakkendőjével, egyéni arcélével megörökítő szobrot Szabó Ödön és Nyíri Sándor leplezte le, majd Gellért Gyula áldotta meg. Ezután a helyi iskola V.-VIII. osztályosai adtak elő műsort Balogh Katalin és Dandé Sándor tanárok vezetésével. A református egyházközség kórusának éneke után az ünneplők a temetőbe vonultak, ahol Számadó Ernő sírjánál a költő, író életutját felelevenítő beszéd, majd a kórus újabb éneke után megkoszorúzták a sírt. A eseménysorozat pénteken a 80 V.-VIII. osztályos benevezett diákot felsorakoztató szavaló-, szombaton pedig az 53 I.-IV. osztályos kisiskolás részvételével zajló mesemondó versennyel folytatódik.

Híres keserűiek: Böszörményi Jenő

Böszörményi Jenő
gépészmérnök, az első magyar dízelmotor tervezője
Érkeserű, 1872. április 23. – Budapest, 1957. augusztus 8.

A magyar nemzet több tudóst, felfedezőt is adott a gépjárműiparnak is. Bánki Donát és Csonka János voltak az 1893-ban szabadalmaztatott (vízbeporlasztásos) karburátor feltalálói, az első magyar gépjárművek gyártói a század elején. Galamb József az amerikai Ford-cég konstrüktőre volt, ő tervezte a Ford sikerét megalapozó híres T-modellt. Az első magyar dízel-motor tervezője, az első magyar sorozat-autómobilok kifejlesztője pedig az érkeserűi születésű Böszörményi Jenő volt.

Böszörményi – eredeti nevén: Goldhammer – mérnöki tanulmányait Zürichben (Svájc) végezte 1893-ban. Előbb a Ganz-művek, majd a Fegyver- és Gépgyár Diesel-szakértője (Diesel-motorszerkesztési osztályának vezetője) lett. Itt tervezte és gyártotta meg az első magyar Diesel-motort 1899-ben.

A Fegyver- és Gépgyár Rt. vezérigazgatója ebben az időszakban Epperlein Oszkár gépészmérnök volt, akinek kezdeményezésére kezdték meg a motorgyártást. Bár Rudolf Diesel motorja akkor még kísérleti stádiumban volt, a gépben meglátta a jövő erőgépét.

1898-ban a Magyar Általános Hitelbank és a Fegyver- és Gépgyár Rt. megvette az augsburgi Diesel Rt.-től a dízelmotor szabadalmait és a gyártási jogot az egész Monarchia területére. Még ugyanebben az évben Böszörményi Jenő vezetésével létrehozták a dízelmotor tervező irodát. Az első magyar dízelmotor Böszörményiék tervei alapján 1899-ben készült el a Fegyver- és Gépgyárban, árjegyzékükben 300 lóerős motor is szerepelt.

Rudolf Diesel, aki két évvel korábban, 1897-ben építette meg az első róla elnevezett motort, a továbbfejlesztett magyar változatot elismerése jeléül "Ungarische Bauart"-nak, "magyar tipus"-nak nevezte el. 1901-ben a gyárban folyó motorgyártás annyira megelőzte a többi országot, hogy annak berendezését angol gyáraknak mintaként ajánlotta az augsburgi Diesel Rt. A későbbi választék szerint az egyhengeres gépek 5-60 lóerős, a kéthengeresek 30-120 lóerős nagyságban készültek.

1903-tól Böszörményit meghívták a Westinghouse autógyár főmérnökének, előbb Le Havre-i, majd a londoni telepre. Jelentős eredményeket ért el a cég automobiltípusainak kifejlesztésében. Később megbízták a gyár aradi fióküzemének vezetésével, ahol benzin-elektromos motorvonatok tervezésével is foglalkozott.

Böszörményi később a magyar Benz autógyár, az aradi Marta autógyár, majd a Magyar Általános Gépgyár műszaki igazgatójaként vezette a hazai gépkocsigyártást.

1924-1931 között a Gépgyár (MÁG) műszaki igazgatójaként nevéhez fűződik a MAGOMOBIL és a MAGOSIX típusú autók sorozatgyártásának bevezetése.

MAGOSIX-modell

• Autógyártás Magyarországon
• Magosix
• Száz éves a dízelmotor

Híres keserűiek: Buday István

bölcsei Buday István
érkeserűi földbirtokos, kuruc hadvezér
(1655-1710)

A bölcsei Buday család címere

Érkeserűi földbirtokos. Bihar vármegye alispánja 1688-1701 között, kinek több utóda is ugyanezt vagy más vármegyei tisztet töltött be.

A család eredetét Magyar Balázstól számítja, aki Mátyás király hadvezére, erdélyi vajda és temesi bán volt. Árulás vádjával zárják a budai várba, ártatlanul kiszabadulva változatatja nevét Budaira, királyi adományként megkapva Bölcsét, ahonnan a család előnevét is veszi. Az alatta katonáskodó törökverő Kinizsi Pál vette el Benigna nevű lányát, akit fiának is fogadott. Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szoborcsoportjának két tagja a hagyomány szerint Magyar Balázst és a "Vivat!"-ot kiáltó Kinizsi Pált ábrázolja (balról jobbra).

Magyar Balázs és Kinizsi Pál az emlékmű mellékalakjai a kolozsvári Mátyás-szobron

A kolozsvári Mátyás-szobor

Buday István 1703. jún. 26-án a Bóné András vezette bihari felkelés hatására csatlakozott a Rákóczi-szabadságharchoz (1703–1711), mint az elsőként kuruccá lett alispán.

A felvidéki Kassa megerősítésére igyekvő Montecuccoli-ezredet legyőzi, Kassát és Eperjest ostrom alá fogja.

Előbb II. Rákóczi Ferenc fejedelem testőrségének parancsnoka, udvari kapitány, majd a hajdúvárosok főkapitánya, 1704 elején pedig már generális főstrázsamester (vezérőrnagy).

1704-ben a Szatmár várát ostromló kuruc had parancsnoka, a kitörő császári helyőrség azonban vereséget mér kis létszámú csapataira.

1706-ban a Duna-Tisza közén harcoló kuruc hadak vezénylő generálisa. Lovasezredének két compániájában egy 1706. februárjában 6-án tartott mustra idején összesen 230 ember szolgált. Ugyanazon hónap 26-án pedig a diószegi táborban Buday István lovasezredében javarészt a hajdúvárosok által kiállított compániákból (század) tevődtek ki. Ugyanekkor 28 érkeserűi katonát vesznek számba Bóné András lovasezredében. 1708-ban is a tábornoki (generálisi) tisztet tölti be.

Híres keserűiek: Ercsei Dániel

Ercsei Dániel
református esperes, iskolaszervező
Érkeserű, 1744. – Mezőtúr, 1809. február 5.

A téglási és nagyercsei Ercsey család címere

Ercsei Zsigmond érkeserűi ref. lelkész fia. A téglási és nagyercsei Ercsey család 19 református lelkészt is adott egyházának. A család címere a Bethlen Gábortól az erdélyi protestáns lelkészek számára adott egyetemes nemesi oklevél címere.

Testvére, Ercsei Sámuel nagyszalontai lelkész és bihari esperes volt, akinek unokáját, Júliánnát Arany János költő vette feleségül. Fia, ifj. Ercsei Dániel (1781-1836) filozófus, statisztikus, debreceni professzor, az első magyar statisztikai mű szerzője (Statistica I. Magyarország statisztikája, Debr. 1814), a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

1763-ban iratkozott be a Debreceni Kollégiumba, ahol teológiai tanulmányai végzése mellett volt a kollégium könyvtárosa. 1771-ben már köztanító, 1773-ban senior lett. 1774-77 között Svájcba utazott, két évet a bázeli egyetemen töltött, ugyanakkor meglátogatta a berni, lausanne-i és zürichi egyetemeket.

Hazájába visszatérve 1777-től haláláig mezőtúri pap, 1804-től heves-nagykunsági alesperes, majd 1806-től esperes. Lelkészi teendői mellett a keleti nyelvekkel, főleg a héberrel foglalkozott. Meghívását 1786-ban a Debreceni Kollégium keleti nyelvek és irodalmak tanszékének tanári állására nem fogadta el, mindamellett, hogy több rokoni szál fűzte debreceni professzorokhoz. Ő maga Csákvári Varjas Jánosnak, egyik volt professzorának a lányát vette feleségül; Klára nevű lánya pedig Budai Ézsaiás debreceni professzor és püspök felesége lett.

A mezőtúri református gimnáziumnak újjászervezője és könyvtárának megalapítója volt. Közel 300 kötetnyi görög és latin klasszikusokból álló könyvtárt szerzett a gimnáziumnak. Ő készítette el a könyvek első fennmaradt, 1765-ből való jegyzékét is.

Két megjelent könyve mellett: Magános és közönséges Istennel való beszélgetés (1790) és A szent passio, vagy az Úr Jésus Kristus szenvedésének és halálának historiája (1793), számos kéziratban maradt munkája volt. Megírta a mezőtúri református egyházközség történetét, magyarázatot írt a Heidelbergi Kátéhoz, lefordította Mózes könyveit és néhány teológiai és egyháztörténeti művet.

A Mezőtúri Református Főgimnázium

• http://www.ercsey.hu

Híres keserűiek: Bihari Mór

Bihari Mór
ügyvéd, szépirodalmi és jogi író
Érkeserű, 1860. április 25. – ?, ?


Középiskolai tanulmányait Nagykárolyban és Debrecenben végezte, a jogi egyetemet Budapesten hallgatta. 1886 óta gyakorló ügyvéd Budapesten.

1900-ban az egykori debreceni diák, mint "köz- és váltóügyvéd" 1000 koronát adományoz a főiskola egyetemmé fejlesztése végett.

Első művével: Cicero élet- és jellemrajza a debreceni városi Casino által a Kazinczy születésnapjára kitűzött pályadijat nyerte el; megjelent a Debreceni Kollégium Heti Közlönyében 1879-ben.

Tarnóczi álnév alatt több költeménye jelent meg szépirodalmi lapokban, büntetőjogi közleményei pedig jogi szaklapokban. A czukoradó története Magyarországon című jutalmazott pályamunkája a Nemzetgazdasági Szemle különlenyomataként jelent meg 1883-ban.

Megjelent kötetei: Cicero élet- és jellemrajza (1879); A czukoradó története Magyarországon (1883); Az ügyvédi képviselet kiterjesztése (1900); Előadói tervezet a felállítandó központi járásbíróság tárgyában (1906).

Szendrey Júlia (1828-1868) műveit összegyűjtötte, bevezetéssel és jegyzetekkel látta el: Petőfiné Szendrey Julia költeményei és naplói (1909); Petőfiné Szendrey Julia eredeti elbeszélései (1909).

Híres keserűiek: Balaskó Vilmos

Balaskó Vilmos

református lelkész, politikai elítélt, emlékíró

Szalacs, 1914. szeptember 19. – Máramarossziget, 2004. január 20.


Kolozsvári teológiai tanulmányai befejezése után 1937-1940 között Érkeserűben segédlelkész Orosz Lajos lelkész-földbirtokos mellett.

Érkeserűben az ő nevéhez fűződik a bibliakörök vezetése, valamint a Református Nőszövetség és Leányszövetség újraalakítása 1939-ben.

Mint okleveles vallástanár 1945-ben Máramarosszigeten, 1946-ban Érmihályfalván gimnáziumi vallástanár és igazgató. Az 1948-as tanügyi reformmal vallástanári állása megszűnt, egy évig parókiát sem kapott.

1949-től Érolasziban lelkipásztor. 1953-ban Asszonyvásárára is beszolgál.

1958. május 21-én őt is letartóztatják az érmihályfalvi csoporttal együtt. Sass Kálmánnal együtt halálra ítélik, ám testvére, Balaskó Nándor szobrászművész közbenjárására előbb életfogytiglanra, majd 25 év börtönre ítélik. 1964-ben közkegyelemmel szabadul. Szintén 25 évre büntették a harmadik érmelléki elítélt lelkészt: a biharvajdai Virágh Lajost.

A 80-as években kelt megemlékezéseiben – melyet 2001-ben adtak ki: Élet a föld alatt címmel – érkeserűi szolgálatáról (117-129.o.), a Sass Kálmán-perről és börtönélményeiről, Számadó Ernő érkeserűi költő-fogolytársáról (33-34., 153-154.o.) egyaránt ír.

A Sass Kálmán-csoport nagyváradi peréről írt megemlékezése az Akik imádkoztak üldözőikért című börtönvallomásokat és emlékezéseket tartalmazó kötetben jelent meg.

1995-ben Pro Ecclesia Militans díjjal tűntetik ki.



"Mikor odakerültem e tágas, nádfedeles falusi parókiára, hamar jól körülnéztem. Egyedül laktam ott, a főnököm már évekkel azelőtt kiköltözött a tanyára és onnan járt be szolgálatra. A parókia közepén volt az én szobám. Most szépen be volt rendezve részemre, de eredetileg pitvarnak volt építve, nagy, ún. sátoros szabad kéménnyel. A főnököm modernizálta. Ebből nyílt jobbra a hatalmas falusi konyha, amelynek még a jó széles tornácról is volt bejárata a cselédek részére. Balra nyílt a nagy lakószoba, s abból még egy kisebb szoba. A tornác bal végében volt az iroda. Az egész épület kelet-nyugati irányban, keresztben feküdt egy sarok telek közepén az elejével délnek. A telek utca felőli részén virágos kert volt, gruppokkal, díszbokrokkal, a hátsó felén pedig istállóval, valamikor méhes és gazdasági udvar volt. "

"Egy adoma is van a keserűiekről. Vásárban megkérdik az egyik embertől: hová való kend? Én Érkeserűbe. Hogy hívják kendet? Keserű Jánosnak. Mit árul kend? Tormát! – Keserű akkor magának az egész élete!"

(Részletek Balaskó Vilmos: Élet a föld alatt c. művéből)

Híres keserűiek: Számadó Ernő

Számadó Ernő
költő, meseíró, politikai elítélt
Budapest, 1907. december 11. – Érkeserű, 1983. március 30.

Költő és meseíró, versei és tanulmányai által az Érmellék megörökítője. Nem volt sem érmelléki, sem keserűi, de azzá lett.

Budapesten látta meg a napvilágot egy Seligo nevű olasz apa és Számadó nevű anya gyermekeként. Seligo néven került az anyakönyvbe, de nevét később hivatalosan is megváltoztatja.

Az órásinasból, kifutóból, írnokból, vándorszínészből és festőből lett költő verseskötetei, meséi a háború előtt is megjelentek Budapesten. Az Írók Szövetségénél jól ismerte József Attilát, akivel többször találkozott is. Már ekkor nagyon szegény volt és abból tartotta fenn magát, hogy a Magyar Rádióban népmeséket mondott el. A 40-es évek elején versesköteteit betiltották.

A háború után vándorszínészként érkezik Érkeserűbe, akkor ismerkedik meg majdani élettársával, Fekete Sárikával, helybéli özvegy földbirtokos-asszonnyal. Itt keres menedéket és megnyugvást, nyer ihletforrást az Érmellék és Érkeserű lápvidékéből.

Romániában 1950-ben A csodálatos miskapipa címmel jelenik meg mesekötete; majd 1974-ben a Nagyapó mesefája sorozat 4. kötetében jelenik meg számos meséje, melynek érkeserűi és más érmelléki helyszíneket ad.

1958 júniusában 73 társával – a Sass Kálmán által képviselt érmihályfalvi csoporttal – együtt "hazaárulás" és "az államrend elleni fegyveres összeesküvés" vádjával letartóztatták. Sass Kálmán érmihályfalvi lelkipásztor perében hatodrendű vádlott volt. Számos társával együtt "csak" 25 év börtönre ítélték. Életét és fogságát Balaskó Vilmos fogolytársa örökítette meg emlékirataiban. 1963-ban szabadult, élete hátralevő 20 évét Érkeserűben töltötte szegényes körülmények közt.

Érkeserű "mesebácsija" aki nemcsak a falut járva mesélt, hanem írásban is megörökítette a "láperdők szigetén", az "árvalányhajas nagy puszták kellős közepén" fekvő falut, Érkeserűt; meséiben életre kelnek a "roppant kiterjedésű nádasok, mocsarak, morotvák, láperdők, dágványok, tavak, erek."

1983-ban a református temetőbe helyezik örök nyugalomba, sírját mára csónakalakú fejfa jelzi. Az érkeserűi Általános Iskola 1997 szeptembere óta viseli a "Számadó Ernő" nevet.

Verseskötetei: Újsütet kenyér (1932); Arccal borulok a földre (1934); Májusfa (1937); Karácsony (194?); Új harcok elé (1940); Új versek [Sértő Kálmánnal, Szerető Sándorral] (1940); Meg kell a búzának érni... (1941); Számadó Ernő, Szerető Sándor, Tábor István versei (1941); Miénk a holnap! (1941); És mégis győzünk! (1942); Segíts meg, emberségem! [Gábor Ferenccel, Máté Imrével] (Buk. 1984).

Meséskötetei: Fonóka mesék (1939); Mesemalom (1940); Az özönhajú varga meséi (1943); Csodálatos miskapipa (Buk. 1950).

Több, az Érmelléket bemutató néprajzi és természetrajzi tanulmány szerzője; dr. Andrássy Ernő érmihályfalvi régész barátja és munkájában segítője volt.

Híres keserűiek: Radics Antal

Radics Antal SJ

jezsuita szerzetes, fizikus, egyetemi tanár
Érkeserű, 1726. november 12. – Cseklész, 1773. szeptember 15.

Érkeserűi születésű jezsuita áldozópap és tanár, a bölcsészet doktora, később plébános. 1746-ban lép be a jezsuita rendbe. A Pázmány Péter püspök által 1635-ben alapított nagyszombati jezsuita egyetemen előbb mennyiségtant, Budán bölcsészetet (filozófiát), majd ismét Nagyszombaton egyház- és világtörténelmet tanított. 1769-ben világi pap: cseklészi plébános lett.

A nagyszombati egyetem és templom

Jelentős tankönyvíró, különösen a (newtoni, ill. Boscovich-féle) fizika egyik jelentős, korai magyar képviselője. Tankönyveket, bevezetéseket írt még a természet-filozófia, a logika és a metafizika körében – többnyire latin nyelven.

Introductio in philosophiam naturalem

Tudományos munkái: Principia Boscovichii singulari tractatu illustrata (Buda, 1765); Institutiones physicae (Buda, 1766); Introductio in philosophiam naturalem (Buda, é.n.); Institutiones logicae & metaphysicae (Buda, 1766).

Institutiones physicae

Egyházi írásai Szűz Mária szentséges fogantatásáról: Oratio de sanctissimae virginis illibato conceptu (Nagyszombat, 1749) és Loyolai Szent Ignác rendalapítóról: Panegyricus Divo Ignatio de Lojola soc. Jesu fundatori dictus (Nagyszombat, 1759) jelentek meg.

Magyarul megjelent írása: Szerencsés hadi esete Loyola szent Ignácznak, mellyet Jézus-társaságának nagyszombati akadémia templomában ... a megnevezett patriarkának ünnepe napján élő nyelvel hirdetett és azon universitásnak kivánságára nyomtatásban kibocsátott (Nagyszombat, 1759).

Híres keserűiek: Keserűi Dajka János

Keserűi Dajka János

református püspök, egyházi író
Érkeserű, 1580 - Gyulafehérvár, 1633. május 18.

Az Érmellék több püspököt is adott a református egyháznak: Érkeserűben született Keserűi Dajka János (1580–1633), Székelyhídon Tofaeus Dobos Mihály (1624–1684), Bihardiószegen Diószegi Kiss István (1635–1698), Érsemjénben Csiha Kálmán (1929-2007), illetve a még tájegységileg részben idetartozó Pérben Budai Ézsaiás (1766–1841).

Dajka János keserűi származása mellett szól nemcsak a maga és mások által is használt előneve, hanem az Érkeserűben 1599-ben feljegyzett Dayka név, illetve a ma is ismert Dajka-rét nevű dűlő.

1617-ben Bethlen Gábor fejedelem "tiszta életéért, eszességéért, tudományáért s feddhetetlen erkölcséért" címeres nemeslevéllel nemesi rangra emeli. A címerben zöld halmon álló fehér galamb kiterjesztett szárnyakkal áll, lábában lúdtollat tart, fölötte ragyogó nap.

Keserűi Dajka János címere

Tanulmányait Debrecenben, Wiitenbergben, Marburgban végezte, majd 1609. május 24-én beiratkozik a heidelbergi egyetemre. Hazájába visszatérve előbb Nagyváradon (1611), majd Gyulafehérváron (1615) lelkész és Bethlen Gábor udvari papja, tanácsadója. 1618. november 18-tól haláláig az erdélyi református egyház püspöke. Az orthodox kálvinista irányzat híve; a református egyház buzgó megszilárdítója főleg az unitárius eszmék befolyása elleni védekezésben. 1617-ben a fejedelem jelenlétében nyilvános vitatkozást tartott Csanádi Pállal, a kitűnő unitárius hittudóssal.

Az Öreg Graduál címlapja

Jelentős része van a halála után kiadott, Geleji Katona István püspök nevéhez kapcsolódó hivatalos énekeskönyv, az Öreg graduál összeállításában, melyet Geleji 1636-ban adott ki Gyulafehérváron. Halotti beszédei közül a Hodászi Lukács tiszántúli püspök felett tartott (Debrecen, 1613) és a Károlyi Zsuzsánna (Bethlen Gábor fejedelem felesége 1606-tól haláláig, 1622-ig) temetésén elmondottak nyomtatásban is megjelentek, és pedig az utóbbiak ugyanazon alkalomra írott gyászversével együtt az Exequiarum Caeremonialium... libelli duo (Gyulafehérvár, 1624) c. gyűjteményben, melynek előszava szintén tőle való.

Emléktábla az érkeserűi templomban

1995. szeptemberében ünnepi istentisztelet keretén belül emléktáblát avattak az érkeserűi református templomban az egykori püspök emlékére.

Híres keserűiek: Csécsy Nagy Imre

Csécsy Nagy Imre
orvos, természettudományi író, debreceni kollégiumi tanár
Érkeserű, 1804. november 28. – Debrecen, 1847. július 23.

A Csécsy-Nagy család címere

Fia Csécsi Nagy János érkeserűi lelkésznek (akinek szolgálati idejére esett a református templom bővítése is), apja Csécsi Nagy Miklós szatmári, majd makói lelkésznek.

A család 1635-ben II. Ferdinánd királytól kapott nemesi rangot; címerükben: hármas halom koronás középsőjén álló griff jobbjában kardot tart.

Csécsy Nagy Imre közép- és felsőfokú tanulmányait a Debreceni Kollégiumban végezte; egy évet pedig Lőcsén tölt a német nyelv elsajátítása végett.

1831–36 között orvostudományt hallgatott Pesten és Bécsben. Orvosi diplomát 1837-ben nyert Bécsben. Debrecenben folytatott orvosi gyakorlata mellett természettudományokkal is foglalkozott.

A debreceni református kollégium épülete a reformkorban

1839-ben megválasztották a Debreceni Református Kollégium természettudományi tanszékére, ahol az ásvány-, növény- és vegytan tanára lett. Kiváló gyűtjő–kísérletező–szemléltető tanártípus volt. 1840-től kezdve megindítja a növénygyűjtést, több ezerrel gyarapítja az ásványmúzeumot és a fizikai szertárat. Tanszékét 1847-ig, halálig tölti be, amikor a Kollégium "azzal becsülte meg, hogy saját halottjaként pénztára költségén temettette el; ugyanakkor az ifjúság önkéntes gyászt öltött."

1844-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta.

Természettudományi cikkei több folyóiratban jelentek meg. Számos növénytani, földrajzi és orvosi tanulmány és tankönyv szerzője, mely közül sok kéziratban maradt.

Megjelent művei: A botanikai magyar műnyelv javításáról (1824); A természet ismeretének a tudományos műveltségre ható befolyásáról (1839); A fénysugár polarisatiojáról (1840); Tiszta Erkölcstudomány (1842, 1844, 1854); Földünk s néhány nevezetesb ásvány rövid természetrajza (1842); Értekezés a dunamelléki helv. hitvallást követő egyházkerületbeni superintendens választás és egyházigazgatás tárgyában (1843).