Az érkeserűi református gyülekezetben az imahét idén is a Böjtfő bűnbánati hetével esett egybe, így a böjtfővasárnapi úrvacsoraosztás egyben az imahetet záró hálaadás is volt. A résztvevők száma naponta 60 és 100 között volt.
Az imahét nyitó vasárnap délelőtti istentiszteleten az Isten középpontba helyezéséről (Zsolt 46), a záró istentiszteleten pedig a megbékélés fontosságáról (1Móz 33,1-4) Oroszi Magda érkeserűi lelkipásztor prédikált.
Fábián Tibor, a Harangszó főszerkesztője, nemcsak a szabadításról és a hálaadásról prédikált (Zsolt 85,8-13), hanem bemutatta az egyházkerület gyülekezeti lapjának szerkesztési elveit és legújabb lapszámát is.
Jakó Sándor, jankafalvi lelkipásztor "kész volt nekünk is hirdetni az evangéliumot" (Róm 1,15-17).
Kovács Gyula, margittai lelkipásztor Isten országának keresésére buzdított egy aggodalmaskodó és bizonytalan világban (ApCsel 2,42; Mt 6,25-33).
Gellért Gyula, bihardiószegi lelkipásztor, volt érmelléki esperes az örök életre tápláló mennyei kenyeret hirdette számunkra (Jn 6,58).
Mihály Balázs, érkeserűi római katolikus plébános az Úrtól tanult imádságról tartott elmélkedést (Mt 6,5-15).
Gavrucza Tibor, székelyhídi lelkipásztor a feltámadás története által hirdette Jézus bátorító szavát: "Ne féljetek!" (Mt 28,1-6).
Gyülekezetünk asszonykórusa az "Immár a nap felvirradván" kezdetű reggeli liturgikus énekkel (Prima) nyitotta pénteki és szombati imaheti istentiszteletünket, szerdán (Mikor látom egeidet; Tüzed Uram Jézus; Jézus, te égi szép) és csütörtökön (Bár szétszakadva él az egyház; Tartsd meg hazánkat; Mi Atyánk...) pedig több énekszámmal illetve kórusművel is szolgált.
A nemrég alakult gyermekkórus hétfőn (Ameddig Jézus él; Az Úr a pásztorom; Isten fénye út a sötétben), míg az ifjúsági kórus csütörtökön (Betlehemi mezők; Uram, közel voltam hozzád; Jöjj, az Úr vár reád) adott elő a napi üzenethez kapcsolódó énekeket.
Nyéki Enikő kántorunk nemcsak kórusaink felkészítésével és vezénylésével fáradozott, hanem "A teremtő Atya Isten" kezdetű liturgikus záróéneket (Benedicamus) is megtanította a gyülekezetnek. Szabó Ildikó harangozónkkal együtt fáradtságot nem kímélve várták vendégeinket a gyülekezeti házban a híveink jóvoltából érkező ételt és italt feltálalva.
Az úrasztali csokor most is Balajti Zsigmond és feleségének ajándéka és munkája volt.
Az erdei fülesbaglyok alkonyi imaheti alkalmaink állandó kísérői - a gyermekek nagy örömére.
Vendégmarasztaló sár a templom és a parókia közt.
