A reménység meg nem szégyenítTöbb évtizedes reménysége látszik megvalósulni gyülekezetünknek az új parókiarész megépülésével. A régen megfogalmazott vágyat, az építkezésre való gyűjtést és a munka megkezdését 2007-ben kezdte el a gyülekezet, kicsit félve az anyagi bizonytalanság miatt, ám az Ige erejével: "
Az Úr erőt ad népének és megáldja." (Zsolt 29,11)
2008 végén a munka felénél járva – a zsoltárossal együtt kértük: "
Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata. Kezeink munkáját tedd maradandóvá." (Zsolt 90,17)
Ebben az évben ennek az isteni jóindulatnak és gondviselésnek a szemtanúi lehettünk naponta, amikor mi a holnap felől aggodalmaskodtunk, Ő mindig kínálta a megoldást, küldte a segítőket, közmunkázókat, adományozókat, akik által előbbre haladt az ügyünk.
Idén készült el a villanyhálózat és a víz bevezetése, nyílászárók megrendelése és beállítása, a belső pucolás, gipszkartonozás, glettelés és festés közmunkázók jóvoltából; a padlózás, csempézés valamint az épület külső szigetelése –
így, adventre az új parókiarész lakhatóvá vált.
Beköltözhetővé, de nem teljesen késszé, hiszen a régi és az új épületrész közötti átjárhatóság még nem megoldott; hiányzik még a központi fűtéshez a kazán és a fűtőtestek; a régi épületrész omladozó falainak megerősítése; a nyílászárók, a padlók cseréje; a teljes épület külső színezése. Igaz, hogy a gazdasági válság idején minden anyagi nehézség, minden emberi gyengeség ellenére is szépen haladtunk a munkával, de nem értünk a végére. Bízunk benne, hogy gyülekezetünk tagjai – látva eddig elért eredményeinket –, nem hagyják félbe a munkát, hanem felvállalják annak teljes befejezését.
A lelkészcsalád Isten iránti hálával és a munkát felvállaló gyülekezetet imádságban hordozó szívvel vette birtokába így is az új otthont, hallgatva az igei tanácsot: "Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled." (Zsolt 103,2)
Kívánjuk, hogy örömünk közös legyen.
Kívánjuk, hogy munkánk Isten dicsőségét, gyülekezetünk gyarapodását és a lelkészcsaládok békés, nyugodt életét szolgálja sokáig.
Egyedül Istené a dicsőség! Ámen.
Oroszi Magda
lelkipásztor
2009. december 4.
Krónika 2009/11
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCYIjeFEu8nnrOLbikvMawEN6JhduLIx2p2vcZoHA-8uo_z8gXVSZdmGunaUoY6Y9Ol3Mgy6bj6qQPAcqOwKU9Hwb9xqGSrqy_Qdjsou_7jGPJhmwBoMkvGREEq5mCrVyFiZQI2ErjR_A/s400/100_1375.jpg)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjN7tbex5wLkunZIsf_njBF0-E0juxaKL-rg-274MWF84dU0LkxsSyXxLhcuOOZRnocG_EUTXtHrzkIuNxU7g4EeFHzMxdcP6cKV2Iy4YHPvN9JLLwfHupwQ8JMcjuy3gnKySVfS5UJpoo/s400/100_1382.jpg)