Öreg asszony, vagy Bába esketésének formája
(Érkeserűi Református Egyházközség, 1795)
(Érkeserűi Református Egyházközség, 1795)
"Én N.N. esküszöm az élő Istenre, hogy abban a hivatalban, melyre ezen Ekklésiában elő állíttattam jó lelki esmérettel eljárok, a betegekhez, kiváltig a szülésnek fájdalmiban kinlódó személyekhez, mihelyt hivattatom, mindjárt el megyek, velek minden személy válogatás nélkül hüségesen dajkálkodom, rajtok tellyes tehetségem szerént segiteni igyekszem, a gyógyításban mindenféle babonás mesterséget el távoztatok. A betegek fogyatkozásaikat, hibáikat, erötelenségeiket senki előtt soha fel nem fedezem, hanem örökös halgatásban tartom. Minden komor magam viselésétől, hijjába való beszédek és tselekedetektöl magamat megtartóztatom. Az ételben és italban a mértékletességet követem, józan életet élek. A kereszt atyák és anyák hivásokban a szülék parantsolattyát követem. A kezemen született kisdedet sem magam meg nem keresztelem, sem idegen vallásúakhoz nem viszem, hanem a szülők vallását tartó és tanító lelki Pásztorhoz. Az Ekklésiának Lelki Pásztorához s elöljáróihoz engedelmes leszek. Isten engem úgy segéllyen."
Elmondták: 1795. augusztus 18-án
Forrás: Az Ér-Kesserüi Reformáta Ekklesianak Matriculája (...) az 1787-dik esztendőtől fogva (ANDJBihor 87/270)
(Az Érkeserűi Református Egyházközségnek a Nagyváradi Állami Levéltárban – ANDJBihor – őrzött jegyzőkönyvei és anyakönyvei alapján közzéteszi: Oroszi Kálmán református lelkipásztor.)