Imahét - szombat

Szombaton közel 100 ember előtt hirdette az igét Kulcsár Árpád értarcsai református lelkipásztor a 117. Zsoltár alapján. A csak 2 versnyi zsoltár a legrövidebb zsoltár és egyben bibliai könyv is, de Istennek annál nagyobb üzenete fogalmazódott meg benne. A zsoltár címfeliratában nincs bár feltüntetve sem a szerző, sem a dallam, mégis tiszta, lelki dallam cseng ki belőle, még ha sokaknak megannyiképpen is zeng.

A nap témájául szolgáló vallási sokszínűség, akár a kereszténységen belül, akár a világvallások között is értendő mindenkit foglalkoztat, de annál sokkal nagyobb problémát jelent a hitetlenség, a hit nélkül élők tömegei. Ahogy az izraelita zsoltáros arra kéri a népeket, nemzeteket, azaz pogányokat, hogy "Dicsérjétek az Urat!", addig most, mai kiválasztottaknak, az Új Szövetség népének kell az Isten nélkül élők számára hirdetni az evangéliumot. A zsoltáros részéről ez a buzdítás akár előképének tekinthető az apostolok pogánymissziójának, illetve Jézus misszió parancsa teljesítésének: "Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." (Mt 28,19-20) Az evangélium hirdetése vagy a térítés természetesen nem történhet a kiválasztottak felsőbbrendűségével, az egyedül üdvözítő igazság letéteményeseként, hanem Krisztus szelídségével, befogadásával, alázatával, meggyőző erejével.

A hirdetett Ige mellett a megzenélt Ige is gazdagította összejövetelünket. Orosz Otília Valéria, a nagyvárad-újvárosi református templom kántor-orgonistája nemcsak a gyülekezeti éneklést kísérte végig orgonán, hanem az istentisztelet második felében lélekemelő orgonajátékkal tette még áldásosabbá imaheti istentiszteletünket. Az elhangzott művek: J.S Bach: d-moll Prelúdium; Domenico Zipoli: Elevatione; G.F. Haendel: Largo; Andreas Nicolaus Vetter: Nun komm de heiden Heiland (korál); J. Pachelbel: d-moll Prelúdium és Fúga; J. Pachelbel: Kromatikus fúga. Az Érmelléken is szolgált kántor-orgonista több könyvvel is gazdagította már egyházunkat: vallásos versantológiái mellett az érmelléki református orgonákról jelent meg kötete, illetve hamarosan megjelenik az érmelléki református kórusokról is egy, melyekben természetesen az érkeserűi kórusok és az orgona történetével is megismerkedhetünk.

Isten áldása legyen mind igehirdetőnk, mind orgonistánk életén, családján, szolgálatán, és azon a gyülekezeten, ahova az Úr állította őket.

Imahét - péntek

Pénteken közel 130-an érkeztek az érkeserűi református templomba, hogy Mihály Balázs helybeli római katolikus plébános szolgálatát meghallgassák.

A helybeli lelkész liturgikus felvezetését követően, a tisztelendő olvasmányként Ezékiás király betegségének és gyógyulásának történetét (2Kir 20), evangéliumként pedig a vak Bartimeus történetét (Mk 10) olvasta fel. Az egy éve Érkeserűben szolgáló plébános örömét fejezte ki, hogy az ő részvételével is hozzájárulhatott az imahét ökumenikus voltálhoz, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az egyház szétszakadva él, mint ahogyan Krisztus köpenyét is szétszaggatták és osztoztak rajta a keresztfa tövénél.

A nap témája a keresztyén ember viszonyulása a betegséghez és a szenvedéshez volt. A szenvedést minden kereszténynek be kell építeni értékrendjébe, mindenki - Krisztushoz hasonlóan - fel kell vegye és el kell hordozza saját keresztjét, mely sohasem erőnk fölötti, hiszen Isten erőt is ad elhordozására. A szenvedés ugyanakkor az örök üdvösséget szolgálja, hiszen mint a védőoltás az azt sírva elszenvedő gyermeknek, úgy, "a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk igen-igen nagy örök dicsőséget szerez nékünk" (2Kor 4,17); lépcsőfokok és tisztítótűz tökéletességünkhöz; eggyé kell válljon a szeretettel, hiszen mindkettőben Isten van jelen, mégha meg is engedi a gonosz szabadságát, a konkoly növekedését is saját emberi szabad akaratunk mellett - mely éppen gyarlóságunk, így szenvedéseink oka is. A betegségek, szenvedések pedig szinte szükségesek a megújuláshoz, az élet értékeléséhez és megbecsüléséhez, az önismerethez.

A plébános úr nemcsak igei, hanem zenei szolgálatot is végzett közöttünk, hiszen orgonajátékkal is megörvendeztetett bennünket. Az orgonán előadott zenei misetételeken, J.S. Bach prelúdiumokon és fúgákon kívül szaxofonon is előadott egyházi dallamokat. Ökumenikus összejövetelünket a Himusz eléneklésével zártuk.

Isten áldja és tartsa meg az érkeserűi katolikus közösséget és plébánosukat!

Imahét - csütörtök

Az imahét csütörtöki napján Jónás Sándor bályoki református lelkipásztor hirdette az igét a farizeus és vámszedő példázatából, Lukács evangéliuma 18. része 9-14. versei alapján.

"Nincs más fegyver a világgal szemben, csak az alázat; nem a hajbókoló és mellverdeső alázat, hanem a másik, mely nyugodtan és mozdulat nélkül néz farkasszemet a világgal, nem bizonygatja hisztériásan bűneit és fekélyeit, nem kér jutalmat az alázatért, mely az emberi nyomorúság és reménytelenség, pimaszság és cinkosság láttára megejti; van egyfajta alázat, mely fegyver is, van egyfajta meghajlás, melyre csak meghajlással lehet válaszolni." - ezzel a Márai Sándor idézettel kezdte prédikációját az igehirdető. Jézus nemcsak életével, de tanításával is a szelídségre és alázatra tanít, gyakran fedte az öntelteket, a másokra mutogatókat, a magukat másoknál méltóbbnak tartóbbakat. "Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is..." - tanította Pál apostol (Fil 2,5). A farizeusi magatartás, az elmélet és a gyakorlat egymásnak való ellentmondása, sajnos, ma is kortünet - és ez imádságos keresztyén életünkben is megmutatkozik. Az ima értékrendünk és vágyaink tükre, Istenhez való aktuális viszonyunknak a kifejezése. Ennek alapján különbözik a farizeus és a vámszedő imája is. "Mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és aki megalázza magát, felmagasztaltatik." (Lk 18,14) - szólt ez nemcsak az imáját, hitét a másikhoz mérő farizeusról, hanem szól minden keresztyénnek, aki magát különbnek tartja, aki "hitgőg"-jével másokat megbotránkoztat, aki előítélettel viszonyul másokhoz.

A 110 jelenlévő örömmel hallgatta mind az igehirdető, mind a gyermekkórus szolgálatát. Isten áldása legyen a bályoki református gyülekezeten, vezetőin, lelkipásztorán és annak családján.

d

i

Imahét - szerda

Az előző nap létszámának megfelelően gyűltek össze a igehallgatók szerdán is az imaheti istentiszteletre.

Az igehirdető Bara László, nagykágyai református lelkipásztor volt, aki a Római levél 8. része 18-23. versei alapján szólt a keresztyén embernek a teremtett világgal szembeni kötelességeiről. Azt a környzetet minden teremtményével együtt, amit az Úr teremtett jónak és tökéletesnek, azt éppen mi rontottuk meg és miattunk szenved. A megoldás a környezeti válságra is, az egész teremtett világ sóhajára nem más, mint az Isten fiainak megjelenése, a keresztyén értékrend és szolgálat. Hiszen Isten reánk bízta a teremtett világot, hogy azt védjük, jó példát mutassunk, és semmiképpen tönkre ne tegyük. A sok hiábavalóság, romlandóság és nyögés mellett együtt, egyetemesen kell fohászkodnunk és minden tőlünk telhetőt megtennünk a világ megújulásáért.

Köszönjük a vendéglelkész és felnőtt kórusunk szolgálatát. Isten áldása legyen a nagykágyai reformátusok gyülekezetén, vezetőin, lelkészén és annak családján!

Imahét - kedd

Közel 100-an vettek részt a keddi imaheti istentiszteleten, amelyen Csáki Gedeon piskolti református lelkipásztor hirdette Isten Igéjét Lukács evangéliuma 4. része 14-30. versei alapján.

Ahogyan Jézus a Lélek által volt jelen és tanított, amikor először prédikált Názáretben, úgy van jelen Krisztus üzenete is közöttünk, mintha ma is itt tanítana közöttünk, mintha ma is őreá figyelne mindenki. Jézus akkor mintegy saját programbeszédét, Isten Országának tervezetét tárja a hallgatóság elé Ézsaiás prófétát is idézve, mely szerint a keresztények feladata az evangélium hirdetése a szegényeknek, a lelki fogságban és vakságban lévőknek, a szenvedőknek és kiszolgáltatottaknak. Nem véletlen, hogy a most is háborúkkal, gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekkel teli világban nem jólétet kell ígérni a szenvedőknek, hanem az evangéliumot, mely visszaadja az ember méltóságát, megbecsülését, értékét is.

Mi is bár egyetértünk Jézus tanításával, de amikor hirdetni vagy cselekedni kellene azt, akkor az egykori hallgatósághoz hasonlóan ürügyeket keresünk, sőt éppen Jézusnak szegezzük indulatainkat (éppen ő, József, az ács fia mondja ezt nekünk, názáretieknek...). Jézus két ószövetségi történettel is példázza, hogy nem elég a választott néphez tartozni, csupán vallásosnak lenni, ha nem hiszünk és nem cselekedjük Isten akaratát.

Hisszük, hogy az Úr elhozza megváltottjai számára, a szegénységgel, igazságtalansággal, lelki és gazdasági válsággal küzdő világnak az ő kedves esztendejét.

Az istentiszteletet követően a vendéglelkész bemutatkozására illetve a gyermekkórus rövid műsorára került sor, majd a presbiterekkel együtt beszélgettünk el szokás szerint a szolgálattevő lelkésszel.

Isten áldja meg a piskolti református gyülekezetet, vezetőit, lelkipásztorát és annak családját.

Imahét - hétfő

A hét első napja, a fagyos idő és a betegség miatt hiányzó gyermekek ellenére is közel 80-an gyűltek össze a érkeserűi református templomban, hogy meghallgassák Isten Igéjét.

Rákosi Jenő, szentjobbi református lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző hirdette az igét Ézsaiás könyve 2. része 1-5. versei alapján.

A nap témája minden időkben aktuális: hogyan viszonyuljon a keresztyén ember a világban egyre inkább eluralkodó erőszakhoz, a háborúkhoz. Ha nem is érnek közvetlenül háborúságok bennünket, de azoknak híre is már felzaklat. A keresztyén számára minden erőszak elítélendő, amit pedig ellene tenni tud, az az, hogy imádkozzon a háborúságok miatt szenvedőkért, és minden eszközzel munkálni a békességet. A világ csatazaja mellett pedig éppen a lélek csendjére volna a legnagyobb szükség, amely szinte előfeltétele és eszköze is egyben a békességnek.

Ahogyan a próféciabeli Sion hegyi magaslatra és templomra tekint minden nép, úgy kellene nekünk is Isten háza, országa első helyen legyen, úgy kellene nekünk is példaadóan buzdítani minden népet, hogy jöjjenek el az Úr hegyére. Az Úr templomából mindig a béke tanítása hangzik, mely arra készteti az embereket, hogy fegyvereiket munkaeszközzé alakítsák át, mely a legháborgóbb helyeken is békességet tud teremteni.

Ezt a békességet és Isten áldását kívánta az érkeserűieknek is a vendéglelkész, aki az áldás mellett a 250 lelkes szentjobbi gyülekezet imaheti perselyes gyűjtését (400 RON) is elhozta, mellyel az érkeserűi parókia átépítéséhez kívántak hozzájárulni. Ezúton is köszönjük a kis gyülekezet nagy áldozathozatalát, kérve Istent, hogy az ő gyülekezetüknek is megtartója és építője legyen. Isten áldása legyen a szentjobbiak gyülekezetén, lelki vezetőin, lelkipásztorán és annak családján.