2011. november 30., szerda

Gyümölcsfa-telepítés

2011. november 4. és 6. között, fagymentes napokon 13 gyümölcsfaoltványt és 162 tő bogyósgyümölcs oltványt sikerült telepíteni az érkeserűi református parókia kertjébe.

A meleg és száraz ősz nemcsak a lombhullást késleltette, hanem nehezítette a talaj időben való elkészítését is. Lombhullásra és még a fagyos napok beállta előtt, időben kellett trágyázni, a kemény földet pedig hol kézzel felásni, hol pedig ló- vagy traktorekével felszántani. Az építkezések maradványaként elterülő törmeléket folyamatosan kitermelni, a száraz földben szakszerű telepítő gödröt és árkot kiásni, a telepítés előtt és után a terepet elegyengetni sem volt könnyű feladat.




A 13 gyümölcsfaoltvány között 2 ringló (2 féle), 4 szilva (3 féle), 5 meggy (4 féle), 1 cseresznye és 1 kajszi van. A 2 éves oltványok a törmelékes talaj miatti mésztűrés, az erre is alkalmas alany, az öntermékenyülés illetve a kölcsönös beporzás, a betegségek elleni ellenálló képesség, a korán termőre fordulás, valamint a meglévő gyümölcsfákhoz képest is eltérő érési időszak szempontjai szerint lettek kiválasztva vírusmentes debreceni faiskolákból, helyben való kitermelés során. A gyümölcsfákat a parókia előtti kiskertbe, a virágoskert helyébe és addig kihasználatlan partszakaszokba telepítettük a meglévő pár szilva, meggy és a kajszi mellé.




A telepítésre került 162 tő bogyósgyümölcs: 14 tő piros ribizli, 45 tő fekete ribizli (a beporzás miatt kétféle), 22 tő josta (a fekete ribizli és a köszméte keresztezése, ellenálló), 19 tő nyári és 18 tő kétszertermő málna (gyökeres, betonoszlopok közötti huzalos támrendszerhez), 20 tő piros köszméte (magastörzsű aranyribiszke alanyra oltva, karózással, ellenálló), 24 tő zöld köszméte (dugvány, ellenállló). A bogyós oltványok is a gyümölcsfákhoz hasonló feltételek szerint lettek kiválasztva, szintén debreceni termelőtől. A feketeribizli és a josta egy része a gyümölcsfák sorai közé lett telepítve, míg a bogyósok javarésze a régi parókiarész háta mögé, a nehezen szántható, délig leárnyékolt kertrészbe.




Itt mondunk köszönetet a száraz talaj ellenére, a telepítés sürgőssége miatt is szántást ingyen vállalóknak: Vincze Attilának a lóekével való szántásért és boronálásért, Borbély Károlynak a traktorral való ekét sem kímélő szántásért, Báji Sándornak pedig az ekék kiélezéséért és a földben maradt betondarabba akadt traktoreke gyors kijavításáért. Hasonlóan köszönet illeti a 3 napszámost és 2 önkéntest, akik a telepítés szakszerűségében nem tűrtek megalkuvást, és ha kellett, sötétedésig dolgoztak az oltványok időben való elültetése érdekében.

Reméljük, hogy az oltványok származási helye és fejlettsége, a szakszerű ültetés a törmelékes talaj ellenére is biztosítja a fák és bokrok megfakadást és termőre fordulását. Ehhez kérjük Isten gondviselését és a téli csapadékot, hogy (lehetőség szerint biotermesztésben) biztosítsák a parókia és a jövő számára a friss fogyasztásra és befőzésre való gyümölcsöt.


Gyumolcsfotok - Telepites 2011

A fotóalbum megtekintéséhez kattintson a fenti képre!


Számadó Ernő - Otthonra lelt Érkeserűben

Otthonra lelt Érkeserűben

Biharország
D. Mészáros Elek
2011/11/29

Kabátgombolós hideg szél fogadta az érkeserűi szoboravatóra érkezetteket. A faluban otthonra lelt budapesti születésű Számadó Ernő büsztjének ünnepélyes leleplezésére az V. Számadó Napok nyitányaként múlt csütörtökön került sor.


Elsőként a település polgármestere, Nyíri Sándor köszöntötte a megjelenteket, szólt a költő-mesemondó Érmellékhez való mély ragaszkodásáról, amely emberséget, jövőbe vetett hitet hordoz. „Nem volt sem érmelléki, sem érkeserűi, de azzá lett. Tanuljuk megbecsülni, értékelni azt, ami a miénk. Legyen ez a szobor ennek az üzenetnek a hordozója” – mondta az elöljáró.

Gellért Gyula bihardiószegi lelkipásztor kiselőadást tartott arról a korról, amelyben Számadó élt és alkotott. Részletesen szólt az 1956-os események kapcsán létrejött „érmihályfalvi csoportról”, amelynek tagjaként a költőt 25 év börtönre ítélte az államhatalom. A fogságból szabadulva nélkülözéssel teli sors várta az általa megálmodott Hímeshátsziget mocsárvilágában, ahol az ő Sárikájánál talált nyugalomra. Később ezt a csodavilágot is elrabolta tőle a kommunista államhatalom, hogy a kifosztott tájat, a nádasok között suhanó csónakutakat tovább álmodhassa meséinek szövevényes tündérvilágában.

Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke elmondta, hogy a szervezet prioritásként kezeli az érmelléki hírességek, személyiségek emlékének ápolását. Ennek köszönhetően Albison Irinyi-szobrot emeltek, támogatásukkal még az idén Máté Imrének is méltó emléket állítanak Érmihályfalván, Szalárdon Szalárdi Jánosra emlékeztek meg hasonló módon, míg az eddig „szobormentes” Kiskereki nemsokára Bocskait idéző emlékhelyen koszorúzhat, ünnepelhet. „Olyan emlékhelyek ezek, amelyekre mindannyian büszkék lehetünk. Arra kell törekednünk, hogy azt az üzenetet, közösségi összefogást, amit ezek a személyiségek a legnehezebb időkben is meg mertek fogalmazni, tudjuk átadni a következő generációknak. Rendszerek jönnek és mennek, de a közösség szolgálata maradandó értéket képvisel, amit az utódoknak értékelniük kell, belőle meríteniük kötelesség” – fogalmazott Szabó.

A szobor leleplezése után Gellért Gyula mondott áldást a Deák Árpád által létrehozott alkotásra. A költő nevét viselő iskola diákjainak műsora, valamint az Érkeserűi Népdalkör szolgálata után a temetőkertbe folytatódott a megemlékezés. A költő csónak alakú fejfája előtt Oroszi Kálmán helyi református lelkipásztor szólt a jelenlévőkhöz. Mondandójának alapgondolatát a galáciabeliekhez írt páli levélből merítve hangsúlyozta: az Istenben való dicsekedés mellett szerencsés módon vannak személyiségeink, akikre méltán büszkeséggel tekinthetünk. „Amikor hagyományt ápolunk, emlékezünk. Nem magunknak tesszük ezt, hanem a következő nemzedékeknek állítunk példát, hogy nekik is legyen miben dicsekedniük” – fogalmazott a lelkipásztor.

Dandé Péter magyartanár a költő életútjáról beszélt, a száraz adatok mellett a költőben az embert, az emberben a költőt láttatta személyes megközelítésben. A népdalkör szolgálatával, a költő sírjának megkoszorúzásával zárult az eseménysor.


2011. november 28., hétfő

Krónika 2011/08-09



Mesemondó- és szavalóverseny Érkeserűben

Mesemondó- és szavalóverseny Érkeserűben

erdon.ro / Bihari Napló
Rencz Csaba
2011.11.27

Bihar megye – Tizenhat településről érkezett több, mint 130 gyerek részvételével tartották meg Érkeserűben az elmúlt hét végén a Számadó Ernőről elnevezett V. Szavaló, és IV. Mesemondóversenyt.


Az eseménysorozat – mint arról beszámoltunk – csütörtökön kezdődött Érkeserűben, amikor felavatták Számadó Ernő író, költő szobrát. Másnap, pénteken reggel Faur-Kis Angéla, a Számadó nevét viselő keserűi iskola vezetőtanárának köszöntő szavai után kezdődött meg a szavalóverseny az V.-VIII. osztályosoknak, mely szombaton az I.-IV. osztályosoknak tartott mesemondóversennyel folytatódott. Összességében 133 kisebb-nagyobb diák vett részt a versenyen, kiket 16 érmelléki faluból és városból – Érkeserű, Kiskereki, Érmihályfalva, Éradony, Szalacs, Székelyhíd, Érsemjén, Nagykágya, Gálospetri, Ottomány, Értarcsa, Margitta, Asszonyvására, Érköbölkút, Érkörtvélyes, Érolaszi – kísértek el felkészítő pedagógusaik.

Versek, mesék

“Az én életem nem az enyém volt,/ Verset írtam, ha fát ültettem,/ Fiúk és lányok, értetek tettem.” Számadó Ernőnek az Én az ifjúság költője vagyok című verséből vett, a táblákra írt idézet fogadta a versenyzőket az osztálytermekben, ahol kategóriánként előbb a szavalók mondtak el egy kötelezően Számadó-, majd egy szabadonválasztott verset. Utóbbiak között főleg Petőfi és József Attila sorai hangzottak fel, de – az érmelléki lét szellemében – például Máté Imrét és Csiha Kálmánt is megidézték. A kisebbek, a mesemondók egy-egy úgynevezett varázsmesét kellett elmondjanak, ugyancsak koruk szerint két korosztályba sorolva.

Kapcsolódó programok

A versenyek szüneteiben néptánccal szórakoztatta az érdeklődőket a micskei Görböc néptánccsoport (pénteken), míg mindkét napon énekelt a helyi asszonykórus, illetve meg lehetett nézni a szövés, a gyékényfonás és a kézimunkázás hagyományait bemutató kiállításokat, illetve a Számadó-emlékszobát. Utóbbi gazdagodott is a hét végén, ugyanis a zsűriben is helyet foglalt F.Bathó Ida színművésznő a birtokában volt Számadó köteteket és leveleket ajánlott fel a gyűjteménynek. Újdonság volt, hogy idén először adták át az úgynevezett Számadó Díjat, melyet egy-egy diák vehetett át a szavalóknál és a mesemondóknál egyaránt.

Eredmények, díjazottak

Szavalók, V.-VI. osztályosok: 1. Papp István és Kovács Csenge, 2. Kelemen Lilla, 3. Badar Yvette (valamennyien Érmihályfalva); VII.-VIII. osztályosok: 1. Keresztúri Zsuzsa (Semjén), 2. Nagy Ervin (Kereki), 3. Bara Dávid (Érmihályfalva), Számadó Díj: Nagy Krisztina (Érmihályfalva)

Mesemondók, I.-II. osztályosok: 1. Karancsi Mátyás (Olaszi), 2. Adorján Johanna (Margitta), 3. Koncz Richárd, Móricz Letiszia és Eperjesi Barnabás (Kereki), Nyíri Enikő (Semjén), Tóth Angéla és Kóródi Viktor (Adony), Both Alexandra (Keserű); III.-IV. osztályosok: 1. Horváth Vivien (Margitta), 2. Nagy Bálint és Fazekas Nikolett (Margitta), Izsó Evódia (Tarcsa), 3. Kovács Tábita (Margitta), Blága Dávid (Keserű), Molnár Nikolette (Körtvélyes). Számadó Díj: Borsi Babett (Margitta). A zsűri átadott továbbá számos különdíjat, oklevelet és dícsértet is.

Szobrot avattak “Mesebácsinak” Érkeserűben

Szobrot avattak “Mesebácsinak” Érkeserűben

erdon.ro / Bihari Napló
Rencz Csaba
2011.11.25

Bihar megye – Méltóképpen emlékezve “Mesebácsira” felavatták csütörtök délben Érkeserűben Számadó Ernő (1907-1983) író, költő mellszobrát. Pénteken szavaló, szombaton mesemondó versennyel folytatódik az ünnepségsorozat.


Az 1907. december 11-én Budapesten, Seligó Ernőként született, majd édesanyja neve után Számadó Ernőre “változott” költő kalandos élete során a második világháború után került Érkeserűbe, és lett ízig-vérig érmellékivé. Emlékének ápolása során nevét felvette a keserűi iskola, és évek óta a nevét viselő versmondó versenyt rendeznek, ami időközben mesemondóval bővült. Az idei eseménysorozat csütörtök reggel kezdődött, amikor az iskolában Faur-Kis Angéla vezetőtanár bevezetője után a székelyhídi dr.Wilhelm Sándor ny.tanár tartott előadást az érmelléki élővilágról. Ezt követően kiállításokat lehetett megtekinteni az iskola négy osztályában: az elsőben szövőszék állt, melyet Balajti Irén és unoikája, Balajti Barbara működtetett; a másodikban Nyéki István a gyékényfonás fortélyait mutatta be; a harmadikban Pete Judit, Cséke Ilona, Cséke Erzsébet és Nagy Antónia kézimunkáit, míg a negyedikben Czirják Enikő hagyományos csipkékkel kombinált festményeit állították ki.

Érmellékivé vált

Még a kiállítást néztük, megérkezett Érköbölkútról Rákóczi Lajos tanár néhány diákjával, hogy részt vegyenek az ünnepségen. Rákóczi Lajos fotókat is hozott, melyek az első, 1997-es, általa szervezett Számadó-emlékünnepségen készültek. Mindezek után került sor a szoboravatóra az óvoda mögötti parkban. A megjelenteket Nyíri Sándor polgármester köszöntötte, közöttük Deák Árpád szobrászművészt. A polgármester falutörténeti napnak nevezte a tegnapit, már csak azért is, mert a község első szobrát avatták. Úgy vélte: méltó emléket állítanak a korabeli gyerekek által a szép meséi okán “mesebácsinak” neveztett Számadó Ernőnek, aki sem keserűinek, sem érmellékinek nem született, de példaértékűen azzá vált. Gellért Gyula diószegi lelkész felelevenítette: Számadó Ernőt 1956 után, az úgynevezett Érmihályfalvi Csoport tagjaként 25 év börtönre ítélték, amiből ötöt letöltött. Ennek ellenére nem panaszkodott, “a fájdalom nem temette be”, hanem “a virágos Ér partján” az Érmellék “kalevalai” hangulatát örökítette meg. Vannak társadalmi rendszerektől független értékek: hűség, tisztesség, becsület – ezeket az utókor mindig tiszteli az elődökben, fogalmazott Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke.

Élethű szobor

Szabó Ödön hozzátette: az Érmelléken is egymás után állítjuk azokat az emlékjeleket, melyekkel letudjuk adósságainkat, de továbbra is kötelességünk nagyjaink emlékének, hagyományainknak ápolása. A költőt jellegzetes kalapjával, nyakkendőjével, egyéni arcélével megörökítő szobrot Szabó Ödön és Nyíri Sándor leplezte le, majd Gellért Gyula áldotta meg. Ezután a helyi iskola V.-VIII. osztályosai adtak elő műsort Balogh Katalin és Dandé Sándor tanárok vezetésével. A református egyházközség kórusának éneke után az ünneplők a temetőbe vonultak, ahol Számadó Ernő sírjánál a költő, író életutját felelevenítő beszéd, majd a kórus újabb éneke után megkoszorúzták a sírt. A eseménysorozat pénteken a 80 V.-VIII. osztályos benevezett diákot felsorakoztató szavaló-, szombaton pedig az 53 I.-IV. osztályos kisiskolás részvételével zajló mesemondó versennyel folytatódik.