Az imahét csütörtöki napján Jónás Sándor bályoki református lelkipásztor hirdette az igét a farizeus és vámszedő példázatából, Lukács evangéliuma 18. része 9-14. versei alapján.
"Nincs más fegyver a világgal szemben, csak az alázat; nem a hajbókoló és mellverdeső alázat, hanem a másik, mely nyugodtan és mozdulat nélkül néz farkasszemet a világgal, nem bizonygatja hisztériásan bűneit és fekélyeit, nem kér jutalmat az alázatért, mely az emberi nyomorúság és reménytelenség, pimaszság és cinkosság láttára megejti; van egyfajta alázat, mely fegyver is, van egyfajta meghajlás, melyre csak meghajlással lehet válaszolni." - ezzel a Márai Sándor idézettel kezdte prédikációját az igehirdető. Jézus nemcsak életével, de tanításával is a szelídségre és alázatra tanít, gyakran fedte az öntelteket, a másokra mutogatókat, a magukat másoknál méltóbbnak tartóbbakat. "Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is..." - tanította Pál apostol (Fil 2,5). A farizeusi magatartás, az elmélet és a gyakorlat egymásnak való ellentmondása, sajnos, ma is kortünet - és ez imádságos keresztyén életünkben is megmutatkozik. Az ima értékrendünk és vágyaink tükre, Istenhez való aktuális viszonyunknak a kifejezése. Ennek alapján különbözik a farizeus és a vámszedő imája is. "Mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és aki megalázza magát, felmagasztaltatik." (Lk 18,14) - szólt ez nemcsak az imáját, hitét a másikhoz mérő farizeusról, hanem szól minden keresztyénnek, aki magát különbnek tartja, aki "hitgőg"-jével másokat megbotránkoztat, aki előítélettel viszonyul másokhoz.
A 110 jelenlévő örömmel hallgatta mind az igehirdető, mind a gyermekkórus szolgálatát. Isten áldása legyen a bályoki református gyülekezeten, vezetőin, lelkipásztorán és annak családján.
"Nincs más fegyver a világgal szemben, csak az alázat; nem a hajbókoló és mellverdeső alázat, hanem a másik, mely nyugodtan és mozdulat nélkül néz farkasszemet a világgal, nem bizonygatja hisztériásan bűneit és fekélyeit, nem kér jutalmat az alázatért, mely az emberi nyomorúság és reménytelenség, pimaszság és cinkosság láttára megejti; van egyfajta alázat, mely fegyver is, van egyfajta meghajlás, melyre csak meghajlással lehet válaszolni." - ezzel a Márai Sándor idézettel kezdte prédikációját az igehirdető. Jézus nemcsak életével, de tanításával is a szelídségre és alázatra tanít, gyakran fedte az öntelteket, a másokra mutogatókat, a magukat másoknál méltóbbnak tartóbbakat. "Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is..." - tanította Pál apostol (Fil 2,5). A farizeusi magatartás, az elmélet és a gyakorlat egymásnak való ellentmondása, sajnos, ma is kortünet - és ez imádságos keresztyén életünkben is megmutatkozik. Az ima értékrendünk és vágyaink tükre, Istenhez való aktuális viszonyunknak a kifejezése. Ennek alapján különbözik a farizeus és a vámszedő imája is. "Mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és aki megalázza magát, felmagasztaltatik." (Lk 18,14) - szólt ez nemcsak az imáját, hitét a másikhoz mérő farizeusról, hanem szól minden keresztyénnek, aki magát különbnek tartja, aki "hitgőg"-jével másokat megbotránkoztat, aki előítélettel viszonyul másokhoz.
A 110 jelenlévő örömmel hallgatta mind az igehirdető, mind a gyermekkórus szolgálatát. Isten áldása legyen a bályoki református gyülekezeten, vezetőin, lelkipásztorán és annak családján.
d
i
