Ercsei Dániel
református esperes, iskolaszervező
Érkeserű, 1744. – Mezőtúr, 1809. február 5.
református esperes, iskolaszervező
Érkeserű, 1744. – Mezőtúr, 1809. február 5.
A téglási és nagyercsei Ercsey család címereErcsei Zsigmond érkeserűi ref. lelkész fia. A téglási és nagyercsei Ercsey család 19 református lelkészt is adott egyházának. A család címere a Bethlen Gábortól az erdélyi protestáns lelkészek számára adott egyetemes nemesi oklevél címere.
Testvére, Ercsei Sámuel nagyszalontai lelkész és bihari esperes volt, akinek unokáját, Júliánnát Arany János költő vette feleségül. Fia, ifj. Ercsei Dániel (1781-1836) filozófus, statisztikus, debreceni professzor, az első magyar statisztikai mű szerzője (Statistica I. Magyarország statisztikája, Debr. 1814), a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
1763-ban iratkozott be a Debreceni Kollégiumba, ahol teológiai tanulmányai végzése mellett volt a kollégium könyvtárosa. 1771-ben már köztanító, 1773-ban senior lett. 1774-77 között Svájcba utazott, két évet a bázeli egyetemen töltött, ugyanakkor meglátogatta a berni, lausanne-i és zürichi egyetemeket.
Hazájába visszatérve 1777-től haláláig mezőtúri pap, 1804-től heves-nagykunsági alesperes, majd 1806-től esperes. Lelkészi teendői mellett a keleti nyelvekkel, főleg a héberrel foglalkozott. Meghívását 1786-ban a Debreceni Kollégium keleti nyelvek és irodalmak tanszékének tanári állására nem fogadta el, mindamellett, hogy több rokoni szál fűzte debreceni professzorokhoz. Ő maga Csákvári Varjas Jánosnak, egyik volt professzorának a lányát vette feleségül; Klára nevű lánya pedig Budai Ézsaiás debreceni professzor és püspök felesége lett.
A mezőtúri református gimnáziumnak újjászervezője és könyvtárának megalapítója volt. Közel 300 kötetnyi görög és latin klasszikusokból álló könyvtárt szerzett a gimnáziumnak. Ő készítette el a könyvek első fennmaradt, 1765-ből való jegyzékét is.
Két megjelent könyve mellett: Magános és közönséges Istennel való beszélgetés (1790) és A szent passio, vagy az Úr Jésus Kristus szenvedésének és halálának historiája (1793), számos kéziratban maradt munkája volt. Megírta a mezőtúri református egyházközség történetét, magyarázatot írt a Heidelbergi Kátéhoz, lefordította Mózes könyveit és néhány teológiai és egyháztörténeti művet.
A Mezőtúri Református Főgimnázium
Testvére, Ercsei Sámuel nagyszalontai lelkész és bihari esperes volt, akinek unokáját, Júliánnát Arany János költő vette feleségül. Fia, ifj. Ercsei Dániel (1781-1836) filozófus, statisztikus, debreceni professzor, az első magyar statisztikai mű szerzője (Statistica I. Magyarország statisztikája, Debr. 1814), a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
1763-ban iratkozott be a Debreceni Kollégiumba, ahol teológiai tanulmányai végzése mellett volt a kollégium könyvtárosa. 1771-ben már köztanító, 1773-ban senior lett. 1774-77 között Svájcba utazott, két évet a bázeli egyetemen töltött, ugyanakkor meglátogatta a berni, lausanne-i és zürichi egyetemeket.
Hazájába visszatérve 1777-től haláláig mezőtúri pap, 1804-től heves-nagykunsági alesperes, majd 1806-től esperes. Lelkészi teendői mellett a keleti nyelvekkel, főleg a héberrel foglalkozott. Meghívását 1786-ban a Debreceni Kollégium keleti nyelvek és irodalmak tanszékének tanári állására nem fogadta el, mindamellett, hogy több rokoni szál fűzte debreceni professzorokhoz. Ő maga Csákvári Varjas Jánosnak, egyik volt professzorának a lányát vette feleségül; Klára nevű lánya pedig Budai Ézsaiás debreceni professzor és püspök felesége lett.
A mezőtúri református gimnáziumnak újjászervezője és könyvtárának megalapítója volt. Közel 300 kötetnyi görög és latin klasszikusokból álló könyvtárt szerzett a gimnáziumnak. Ő készítette el a könyvek első fennmaradt, 1765-ből való jegyzékét is.
Két megjelent könyve mellett: Magános és közönséges Istennel való beszélgetés (1790) és A szent passio, vagy az Úr Jésus Kristus szenvedésének és halálának historiája (1793), számos kéziratban maradt munkája volt. Megírta a mezőtúri református egyházközség történetét, magyarázatot írt a Heidelbergi Kátéhoz, lefordította Mózes könyveit és néhány teológiai és egyháztörténeti művet.
A Mezőtúri Református Főgimnázium
